HU/SB 4.24.70


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


70. VERS

tam evātmānam ātma-sthaṁ
sarva-bhūteṣv avasthitam
pūjayadhvaṁ gṛṇantaś ca
dhyāyantaś cāsakṛd dharim


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tam—Neki; eva—bizonyára; ātmānam—a Legfelsőbb Lélek; ātma-stham—a szívetekben; sarva—minden; bhūteṣu—minden élőlényben; avasthitam—jelen lévő; pūjayadhvam—csak imádjátok Őt; gṛṇantaḥ ca—mindig énekelve; dhyāyantaḥ ca—mindig meditálva rajta; asakṛt—folyton; harim—az Istenség Legfelsőbb Személyisége.


FORDÍTÁS

Ó, királyfik! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Hari mindenki szívében jelen van. A ti szívetekben is ott lakozik. Zengjétek hát az Úr dicsőségét, és szünet nélkül, örökké meditáljatok Rajta!


MAGYARÁZAT

Az asakṛt szó nagyon fontos, mert azt jelenti, hogy valami nem csupán néhány percig történik, hanem állandóan. Ezt az utasítást adta az Úr Caitanya Mahāprabhu a Śikṣāṣṭakájában. Kīrtanīyaḥ sadā hariḥ: „Az Úr szent nevét a nap huszonnégy óráján keresztül kell énekelni.” Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunkban arra kérjük a híveket, hogy naponta legalább tizenhat kört japázzanak füzéreiken. Valójában az embernek naponta huszonnégy órát kellene japáznia, ahogyan Ṭhākura Haridāsa is tette, aki minden áldott nap háromszázezerszer mondta el a Hare Kṛṣṇa mantrát. Semmi mást nem csinált. A gosvāmīk közül néhányan    —    például Raghunātha dāsa Gosvāmī    —    szintén nagyon szigorúan japáztak és ajánlották fel hódolatait. Śrīnivāsācārya így ír a hat gosvāmīnak szóló imájában (Saḍ-gosvāmy-aṣṭaka): saṅkhyā-pūrvaka-nāma-gāna-natibhiḥ kālāvasānī-kṛtau. A saṅkhyā-pūrvaka szó azt jelenti, „betartani egy adott számbeli mennyiséget”. Raghunātha dāsa Gosvāmī nemcsak az Úr szent nevét énekelte ilyen sokszor, de hódolatát is ugyanennyiszer ajánlotta fel.

A hercegek készek voltak az Úr imádata érdekében szigorú lemondásokba kezdeni, ezért az Úr Śiva azt javasolta nekik, hogy állandóan énekeljenek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről, és meditáljanak Rajta. Fontos, hogy az Úr Śiva személyesen imádkozott az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, ahogyan apja, az Úr Brahmā tanította, s ugyanígy, a paramparā rendszernek megfelelően prédikált a hercegeknek is. Az embernek azonkívül, hogy neki magának meg kell valósítania a lelki tanítómesterétől kapott tanítást, a tanítványainak is át kell a tudást adnia.

Az ātmānam ātma-sthaṁ sarva-bhūteṣv avasthitam szavak szintén fontosak. Az Istenség Személyisége minden élőlény eredete. Mivel az élőlények szerves részei az Úrnak, Ő mindannyiuk apja. Az ember nagyon könnyen megtalálhatja a Legfelsőbb Urat a szívében, mert Ő minden élőlény szívében jelen van. Ez a vers rendkívül könnyűnek és teljesnek írja le az Úr imádatának folyamatát, hiszen bárki, bárhol, bármilyen körülmények között leülhet, és egyszerűen csak énekelheti az Úr szent neveit. Az éneklés és a hallás segítségével az ember automatikusan elmélyed a meditációban.