HU/SB 4.27.8


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

sa pañcāla-patiḥ putrān
pitṛ-vaṁśa-vivardhanān
dāraiḥ saṁyojayām āsa
duhitṝḥ sadṛśair varaiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—ő; pañcāla-patiḥ—Pañcāla királya; putrān—fiak; pitṛ-vaṁśa—a család apai ága; vivardhanān—növelve; dāraiḥ—feleségekkel; saṁyojayām āsa—hozzájuk adta; duhitṝḥ—lányok; sadṛśaiḥ—méltó; varaiḥ—férjekhez.


FORDÍTÁS

Ezután Purañjana király, Pañcāla tartomány királya, hogy szaporítsa apja családjának utódait, fiait méltó feleségekkel házasította össze, s leányait is méltó kérőknek adta.


MAGYARÁZAT

A védikus rendszer szerint mindenkinek meg kell házasodnia. A férfiaknak meg kell nősülniük, mert az asszony gyermekeket fog szülni, a gyermekek pedig ételeket és temetési szertartásokat fognak majd felajánlani, hogy az ősatyákat    —    éljenek bárhol    —    boldoggá tegyék. Az Úr Viṣṇunak felajánlott áldozatokat piṇḍodakának nevezik. Szükség van rá, hogy a család leszármazottai piṇḍát ajánljanak fel az ősatyáknak.

Purañjana, Pañcāla királya nemcsak saját házaséletével volt elégedett, de ezeregyszáz fia és száztíz leánya házaséletéről is gondoskodott. Így lehet egy előkelő családot a dinasztia szintjére emelni. Ebben a versben fontos, hogy Purañjana fiait és lányait mind megházasította. Az apának és az anyának kötelessége, hogy gondoskodjon fiai és lányai házasságáról. Ez kötelesség a védikus társadalomban. Nem szabad hagyni, hogy a fiúk és a lányok szabadon érintkezzenek az ellentétes nem tagjaival, ha nem házasok. A védikus társadalom felépítése nagyon jó, mert megakadályozza a tiltott nemi élet elterjedését, azaz a varṇa-saṅkarát, amely napjainkban különböző elnevezések alatt jelenik meg. Sajnos ebben a korban annak ellenére, hogy az apák és az anyák nagyon szeretnék megházasítani gyermekeiket, a gyermekek visszautasítják, hogy a szülők elrendezése szerint házasodjanak meg. A varṇa-saṅkara ezért különböző elnevezések alatt világszerte elszaporodott.