HU/SB 4.28.14
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
14. VERS
- na śeke so ’vituṁ tatra
- puru-kṛcchroru-vepathuḥ
- gantum aicchat tato vṛkṣa-
- koṭarād iva sānalāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; śeke—volt képes; saḥ—ő; avitum—megvédeni; tatra—ott; puru—nagyon; kṛcchra—nehézség; uru—nagy; vepathuḥ—szenvedés; gantum—kimenni; aicchat—vágyott; tataḥ—onnan; vṛkṣa—egy fának; koṭarāt—az üregből; iva—mint; sa-analāt—tűz esetén.
FORDÍTÁS
Ahogy a fa odvában élő kígyó akarja elhagyni a fát erdőtűz idején, a város rendjének őre, a kígyó is el akart menekülni a városból a tűz perzselő heve elől.
MAGYARÁZAT
A kígyóknak nagyon nehéz elhagyniuk az erdőt, amikor tűz van. Más állatok könnyen elmenekülhetnek hosszú lábaikon, a kígyók azonban, akik csak kúszni tudnak, általában a lángok között lelik halálukat. A végső stádiumban a test tagjait nem éri olyan súlyos behatás, mint az életlevegőt.