HU/SB 4.28.30
30. VERS
- tasyāṁ sa janayāṁ cakra
- ātmajām asitekṣaṇām
- yavīyasaḥ sapta sutān
- sapta draviḍa-bhūbhṛtaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasyām—rajta keresztül; saḥ—a király; janayām cakre—nemzett; ātmajām—leányt; asita—kék vagy fekete; īkṣaṇām—akinek a szeme; yavīyasaḥ—fiatalabb, nagyon hatalmas; sapta—hét; sutān—fiak; sapta—hét; draviḍa—Draviḍa tartomány, vagyis Dél-India; bhū—a Földé; bhṛtaḥ—királyok.
FORDÍTÁS
Malayadhvaja egy leányt nemzett, koromfekete szemekkel. Hét fia is volt, akik később a Draviḍaként ismert földterület uralkodói lettek. Annak a vidéknek így hét királya volt.
MAGYARÁZAT
Malayadhvaja király nagy bhakta volt. Miután feleségül vette Vidarbha király leányát, egy szép, fekete szemű kislánnyal ajándékozta meg, s ez jelképesen azt jelenti, hogy ő is megkapta az odaadó szolgálat áldását, mert szeme örökké Kṛṣṇán függött. Egy bhakta élete során egyedül csak Kṛṣṇát látja. A hét fiú nem más, mint az odaadó szolgálat hét folyamata: a hallás, az éneklés, az emlékezés, az imádat, az imádkozás, a transzcendentális szerető szolgálat végzése és az Úr lótuszlábának szolgálata. Az odaadó szolgálat kilenc folyamata közül tehát Malayadhvaja király csak hetet kapott meg azonnal. A másik kettő — a barátság és a minden tulajdonnal való meghódolás — csak később alakul ki. Az odaadó szolgálatot két részre oszthatjuk: az egyik a vidhi-mārga, a másik a rāga-mārga. Az a folyamat, amelynek során az élőlény barátságot köt az Úrral, s mindent feláldoz Érte, a rāga-mārga kategóriába tartozik, a fejlett odaadó szolgálat szintjéhez. Egy kezdő számára a hallás és az éneklés (śravaṇaṁ kīrtanam), a Kṛṣṇára való emlékezés, a templomi mūrti-imádat, az imádkozás, az Úr folytonos, elmélyült szolgálata, valamint az Úr lótuszlábának imádata a legfontosabb folyamat.
A yavīvasaḥ szó jelzi, hogy ezek a gyakorlatok rendkívül hatásosak. Ha egy bhakta hozzákezd a śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam arcanaṁ vandanaṁ dāsyam folyamatainak végzéséhez, és kitart mellettük, később képessé válik arra, hogy spontán odaadó szolgálatot végezzen, a sakhyam és ātma-nivedanam folyamatát. Azok a nagy ācāryák, akik az odaadó szolgálatot prédikálják szerte a világon, általában a sakhyam ātma-nivedanam csoportba tartoznak. Egy kezdő bhakta valójában nem lehet prédikátor. Neki azt ajánlják, hogy a hét másik területen végezzen odaadó szolgálatot (śravaṇaṁ kīrtanam, stb.). Ha az ember sikeresen tudja végezni az első hét elemet, akkor a jövőben eljuthat a sakhyam ātma-nivedanam szintjére.
Draviḍa-deśa, melyet a vers külön kiemel, a Dél-Indiában fekvő öt Draviḍa-deśára utal. Valamennyi területen nagyon kiemelkedő az alapvető odaadó folyamatok (śravaṇaṁ kīrtanam) végzése. Néhány nagy ācārya, például Rāmānujācārya és Madhvācārya is Draviḍa-deśából származtak, és nagy prédikátorok lettek. Ők mindannyian a sakhyam ātma-nivedanam szinten álltak.