HU/SB 4.28.34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

hitvā gṛhān sutān bhogān
vaidarbhī madirekṣaṇā
anvadhāvata pāṇḍyeśaṁ
jyotsneva rajanī-karam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

hitvā—feladva; gṛhān—otthont; sutān—gyerekeket; bhogān—anyagi boldogságot; vaidarbhī—Vidarbha király leánya; madira-īkṣaṇā—elbűvölő szemekkel; anvadhāvata—követte; pāṇḍya-īśam—Malayadhvaja királyt; jyotsnā iva—mint a holdfény; rajanī-karam—a holdat.


FORDÍTÁS

Közvetlenül azután, hogy Malayadhvaja király Kulācalába ment, elbűvölő szemű, odaadó felesége annak ellenére, hogy családja és gyermekei voltak, minden családi boldogságot feladva követte őt, ahogy a holdfény követi a holdat éjszaka.


MAGYARÁZAT

Ahogyan a vānaprastha szinten a feleség követi a férjét, úgy amikor a lelki tanítómester visszavonul, hogy nirjana-bhajanát végezzen, néhány fejlett bhaktája követi, és személyesen szolgálja őt. Akik túlságosan vonzódnak a családi élethez, azoknak fel kell ajánlaniuk a szolgálatukat a lelki tanítómesternek, és le kell mondaniuk az úgynevezett boldogságról, amit a társadalom, a barátság és a szeretet kínál. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura Gurv-aṣṭakájának egyik verse lényeges ezzel kapcsolatban. Yasya prasādād bhagavat-prasādaḥ. A tanítványnak mindig emlékeznie kell arra, hogy a lelki tanítómestert szolgálva könnyen fejlődhet a Kṛṣṇa-tudatban. Minden szentírás azt mondja, hogy az odaadó szolgálat legtökéletesebb szintjét úgy érheti el az ember, ha elégedetté teszi és közvetlenül szolgálja a lelki tanítómesterét.

Ebben a versben a madirekṣaṇā szó szintén fontos. Śrīla Jīva Gosvāmī a Sandarbhában elmagyarázta, hogy a madira szó azt jelenti, „részegítő”. Akinek a szeme mámorossá válik a mūrti láttán, azt madirekṣaṇának lehet nevezni. Vaidarbhī királynőnek rendkívül elbűvölő szeme volt, mint ahogyan az ember szeme madirekṣaṇa lesz, amikor a templomi mūrtit nézi. Ha valaki nem fejlett bhakta, nem tudja a szemét a templomban álló mūrtira szögezni.