HU/SB 4.29.21
21. VERS
- saṁvatsaraś caṇḍavegaḥ
- kālo yenopalakṣitaḥ
- tasyāhānīha gandharvā
- gandharvyo rātrayaḥ smṛtāḥ
- haranty āyuḥ parikrāntyā
- ṣaṣṭy-uttara-śata-trayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saṁvatsaraḥ—év; caṇḍa-vegaḥ—Caṇḍavegának nevezett; kālaḥ—idő; yena—ami által; upalakṣitaḥ—jelképezett; tasya—az élet hosszának; ahāni—napok; iha—ebben az életben; gandharvāḥ—gandharvák; gandharvyaḥ—gandharvīk; rātrayaḥ—éjjelek; smṛtāḥ—megértett; haranti—elveszik; āyuḥ—az élet hosszát; parikrāntyā—utazva; ṣaṣṭi—hatvan; uttara—fölött; śata—száz; trayam—három.
FORDÍTÁS
Amit korábban Caṇḍavegának, a hatalmas időnek neveztem, az gandharváknak és gandharvīknak nevezett nappalokból és éjszakákból áll. A nappalok és éjszakák múlása, melyek összesen háromszázhatvan napot tesznek ki, egyre csökkenti a test életének hosszát.
MAGYARÁZAT
A parikrāntyā szó jelentése „utazva”. Az élőlény éjjel-nappal utazik szekerén a háromszázhatvan (vagy ennél is több) napból és éjszakából álló év során. E felesleges erőfeszítést, amely ahhoz szükséges, hogy az élet e háromszázhatvan nappala és éjszakája elteljen, nevezik az élet fejlődésének.