HU/SB 4.29.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

arthe hy avidyamāne ’pi
saṁsṛtir na nivartate
manasā liṅga-rūpeṇa
svapne vicarato yathā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

arthe—tényleges ok; hi—bizonyára; avidyamāne—nem létezik; api—noha; saṁsṛtiḥ—anyagi lét; na—nem; nivartate—szűnik; manasā—az elme által; liṅga-rūpeṇa—finom forma által; svapne—egy álomban; vicarataḥ—cselekedve; yathā—mintha.


FORDÍTÁS

Néha szenvedünk, mert egy tigrist látunk álmunkban vagy egy kígyót egy látomásban, valójában azonban nincs ott sem tigris, sem kígyó. Így teremtünk egy helyzetet egy finom formában, és így szenvedjük el a következményeit. Ezeken a gyötrelmeken csak úgy lehet enyhíteni, ha felébredünk álmunkból.


MAGYARÁZAT

A Védák kijelentik, hogy az élőlény mindig különbözik a kétféle, a finom és a durva anyagi testtől. Minden szenvedésünknek ezek az anyagi testek az okai. Ezt elmagyarázza a Bhagavad-gītā (BG 2.14):

mātrā-sparśās tu kaunteya
śītoṣṇa-sukha-duḥkha-dāḥ
āgamāpāyino ’nityās
tāṁs titikṣasva bhārata

„Ó, Kuntī fia! A boldogság és boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt.” Az Úr Kṛṣṇa így hozta Arjuna tudtára, hogy a test okozta szenvedések ahogy jönnek, úgy el is mennek. Meg kell tanulnunk eltűrni őket. Minden szenvedésünk oka az anyagi lét, mert amint kiszabadulunk az anyagi feltételek közül, többé nem szenvedünk. Ezért a Védák elrendelik, hogy az élőlénynek valóban meg kell értenie, hogy nem anyag, hanem Brahman (ahaṁ brahmāsmi). Ezt teljes mértékben megvalósítani lehetetlen, amíg az ember nem a Brahman tetteit végzi, azaz nem végez odaadó szolgálatot. Ahhoz, hogy megszabaduljunk az anyagi körülményektől, el kell fogadnunk a Kṛṣṇa-tudatot. Ez az egyetlen gyógyír.