HU/SB 4.29.8


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

akṣiṇī nāsike karṇau
mukhaṁ śiśna-gudāv iti
dve dve dvārau bahir yāti
yas tad-indriya-saṁyutaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

akṣiṇī—két szem; nāsike—két orrlyuk; karṇau—két fül; mukham—száj; śiśna—nemi szervek; gudau—és a végbélnyílás; iti—így; dve—kettő; dve—kettő; dvārau—kapuk; bahiḥ—kívül; yāti—megy; yaḥ—aki; tat—keresztül a kapukon; indriya—az érzékek által; saṁyutaḥ—kísérve.


FORDÍTÁS

A szemek, az orrlyukak és a fülek páros kapuk, amelyek egy helyen találhatóak. A száj, a nemi szerv és a végbélnyílás szintén egy-egy kapu. Az élőlény, aki egy kilenckapus testbe kerül, külsődlegesen az anyagi világban cselekszik, és az érzékek tárgyait élvezi, többek között a formát és az ízt.


MAGYARÁZAT

Mivel az élőlény nem tud lelki helyzetéről, az elme irányítására kimegy a kilenc kapun, hogy az anyagi dolgokat élvezze. Az anyagi dolgokkal való hosszú kapcsolat következtében megfeledkezik valódi lelki cselekedeteiről, és így becsapottá válik. Az úgynevezett vezetők, a tudósok és filozófusok, akik nem tudnak a lélekről, az egész világot félrevezetik. Így válik a feltételekhez kötött lélek egyre lekötöttebbé.