HU/SB 4.3.2


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


2. VERS

yadābhiṣikto dakṣas tu
brahmaṇā parameṣṭhinā
prajāpatīnāṁ sarveṣām
ādhipatye smayo ’bhavat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yadā—amikor; abhiṣiktaḥ—kijelölt; dakṣaḥ—Dakṣa; tu—de; brahmaṇā—Brahmā által; parameṣṭhinā—a legfelsőbb tanító; prajāpatīnām—a prajāpatiknak; sarveṣām—mindnek; ādhipatye—mint a legfőbb; smayaḥ—felfuvalkodott; abhavat—lett.


FORDÍTÁS

Dakṣát végtelenül felfuvalkodottá tette, amikor az Úr Brahmā őt jelölte ki, hogy legyen a prajāpatiknak, a népesség ősnemzőinek a vezére.


MAGYARÁZAT

Annak ellenére, hogy Dakṣa irigy volt az Úr Śivára, s ellenségének tekintette, Brahmā őt jelölte ki a prajāpatik legfőbb vezetőjének. Ez volt az oka rendkívüli büszkeségének. Ha valaki túlságosan büszke lesz anyagi javaira, bármilyen szörnyű tettre képes. Dakṣa tehát alaptalan büszkesége késztetésére cselekedett. Erről ír ez a fejezet.