HU/SB 4.31.3
3. VERS
- tān nirjita-prāṇa-mano-vaco-dṛśo
- jitāsanān śānta-samāna-vigrahān
- pare ’male brahmaṇi yojitātmanaḥ
- surāsureḍyo dadṛśe sma nāradaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tān—mindegyikük; nirjita—teljes mértékben szabályozta; prāṇa—az életlevegő (a prāṇāyāma folyamattal); manaḥ—az elme; vacaḥ—szavak; dṛśaḥ—és látás; jita-āsanān—akik tökéletesítették a yoga-āsanát, az ülőhelyzetet; śānta—békés; samāna—egyenes; vigrahān—akiknek a teste; pare—transzcendentális; amale—minden anyagi szennyeződéstől mentes; brahmaṇi—a Legfelsőbben; yojita—lefoglalt; ātmanaḥ—akiknek elméje; sura-asura-īḍyaḥ—akit a démonok és a félistenek is imádnak; dadṛśe—látták; sma—a múltban; nāradaḥ—Nārada, a nagy bölcs.
FORDÍTÁS
Miután a Pracetāk a misztikus yoga végzése során gyakorolták a yogāsanát, megtanulták irányítani életlevegőjüket, elméjüket, szavaikat és külső látásukat. A prāṇāyāma folyamat segítségével így teljesen megszabadultak az anyagi ragaszkodástól, és egyenes testhelyzetben képesek voltak a legfelsőbb Brahmanra rögzíteni az elméjüket. Miközben a prāṇāyāmát gyakorolták, Nārada, a nagy bölcs látogatott el hozzájuk, akit a démonok és a félistenek egyaránt imádnak.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a pare amale szavak fontosak. A Brahman megvalósítását a Śrīmad-Bhāgavatam magyarázza el. Az Abszolút Igazságot három szinten lehet megvalósítani — a személytelen sugárzás (Brahman), a helyhez kötött Paramātmā és az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Bhagavān szintjén. Imáiban az Úr Śiva a Parabrahman személyes aspektusára koncentrált, akit személyre utaló kifejezéssel — snigdha-prāvṛd-ghana-śyāmam (SB 4.24.45-46) — jellemez. Az Úr Śiva utasításait követve a Pracetāk szintén a Legfelsőbb Brahman Śyāmasundara formájára rögzítették az elméjüket. Noha a személytelen Brahman, a Paramātmā Brahman és a Brahman, mint a Legfelsőbb Személy mind ugyanazon a transzcendentális síkon állnak, mégis a Legfelsőbb Brahman személyes arculata a végső cél és a transzcendens legfelsőbb szintje.
Nārada, a nagy bölcs mindenhová elmegy. A démonokat és a félisteneket is meglátogatja, és mindenütt egyformán tisztelik. Ez a vers éppen azért azt mondja róla, hogy surāsureḍya, azaz mind a démonok, mind a félistenek imádják. Nārada Muni előtt minden ajtó kitárul. Noha a démonok és a félistenek között állandó az ellenségeskedés, Nārada Munit mindenhol szívesen látják. Ő maga természetesen a félistenek közé tartozik. A devarṣi szó azt jelenti, hogy „szent a félistenek között”. De még a démonok sem irigyek Nārada Munira, s ugyanúgy imádják őt, mint a félistenek. Egy tökéletes vaiṣṇavának éppen olyannak kell lennie, mint Nārada Muninak, aki teljesen független, és mentes a részrehajlástól.