HU/SB 4.8.64


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


64. VERS

nārada uvāca
rājan kiṁ dhyāyase dīrghaṁ
mukhena pariśuṣyatā
kiṁ vā na riṣyate kāmo
dharmo vārthena saṁyutaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nāradaḥ uvāca—a nagy bölcs, Nārada Muni mondta; rājan—kedves királyom; kim—min; dhyāyase—gondolkodsz; dīrgham—nagyon mélyen; mukhena—arcoddal; pariśuṣyatā—mintha kiszáradna; kim vā—vajon; na—nem; riṣyate—elveszett; kāmaḥ—érzékkielégítés; dharmaḥ—vallásos szertartások; —vagy; arthena—anyagi gyarapodás; saṁyutaḥ—vele együtt.


FORDÍTÁS

A nagy bölcs, Nārada Muni megkérdezte: Kedves királyom! Arcod hervadtnak látszik, és úgy tűnik, hosszú-hosszú ideje töprengsz valamin. Mi történt? Talán valaki akadályoz a vallásos szertartások, az anyagi gyarapodás és az érzékkielégítés útján?


MAGYARÁZAT

Az emberi civilizáció fejlődésének négy szintje a vallásosság, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és néhányak számára a felszabadulás. Nārada Muni nem a felszabadulásáról kérdezte az uralkodót, hanem a birodalom irányításáról, amely a három elv, a vallásosság, az anyagi gyarapodás és az érzékkielégítés útján tett fejlődést szolgálja. Azokat, akik ilyen tevékenységet végeznek, nem érdekli a felszabadulás, így aztán Nārada nem kérdezte erről a királyt. Felszabadulás csak azokra vár, akik minden érdeklődésüket elvesztették a vallásos, rituális szertartások, az anyagi gyarapodás és az érzékkielégítés iránt.