HU/SB 5.1.18
18. VERS
- yaḥ ṣaṭ sapatnān vijigīṣamāṇo
- gṛheṣu nirviśya yateta pūrvam
- atyeti durgāśrita ūrjitārīn
- kṣīṇeṣu kāmaṁ vicared vipaścit
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—bárki, aki; ṣaṭ—hat; sapatnān—ellenségek; vijigīṣamāṇaḥ—le kívánja győzni; gṛheṣu—a családos életbe; nirviśya—hozzákezdve; yateta—meg kell próbálnia; pūrvam—első; atyeti—legyőzi; durga-āśritaḥ—egy erődben; ūrjita-arīn—nagyon erős ellenségek; kṣīṇeṣu—lecsökkentett; kāmam—kéjes vágyak; vicaret—mehet; vipaścit—a legtapasztaltabb, legbölcsebb.
FORDÍTÁS
Aki családi életet él, és módszeresen felülkerekedik az elméjén és az öt érzékszervén, az az erődjében lakozó királyhoz hasonlatos, aki legyőzi nagy erejű ellenségeit. Ha az ember a családos életben tapasztalatot szerez, és kéjes vágyai lecsillapodnak, bárhová mehet, veszély nélkül.
MAGYARÁZAT
A négy varṇából és négy āśramából álló védikus rendszer rendkívül tudományos, és célja az, hogy képessé tegye az embert az érzékek szabályozására. A családos élet (gṛhastha-āśrama) előtt a tanulót teljes mértékben arra nevelik, hogy jitendriya legyen, azaz legyőzze az érzékeket. Egy ilyen érett szinten álló tanuló családot alapíthat, s mivel korábban megtanulta, hogyan kerekedjen felül az érzékein, amint az ifjúkor heves hullámai lecsillapodnak, lemond a családi életről, és ötvenévesen vagy egy kicsit később, amikor eléri az öregkor küszöbét, vānaprastha lesz. Később további tanulás után a sannyāsa rendbe lép. Bölcs és lemondott ember lesz így belőle, aki bárhová mehet, nem kell attól tartania, hogy az anyagi vágyak rabul ejtik. Az érzékek rendkívül erős ellenségnek számítanak. Ahogy egy király egy erős várban képes legyőzni hatalmas ellenségeit, úgy kerekedhet felül az ember a gṛhastha-āśramában, a családi életben az ifjúkor kéjes vágyain. Ennek következtében amikor a vānaprastha és a sannyāsa rendbe lép, biztonságban van.