HU/SB 5.10.10
10. VERS
- sthaulyaṁ kārśyaṁ vyādhaya ādhayaś ca
- kṣut tṛḍ bhayaṁ kalir icchā jarā ca
- nidrā ratir manyur ahaṁ madaḥ śuco
- dehena jātasya hi me na santi
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sthaulyam—nagyon jó testfelépítésű és erős; kārśyam—sovány és vékony; vyādhayaḥ—a test fájdalmai, mint például a betegség; ādhayaḥ—az elme fájdalmai; ca—és; kṣut tṛṭ bhayam—éhség, szomjúság és félelem; kaliḥ—a vita két ember között; icchā—vágyak; jarā—öregkor; ca—és; nidrā—alvás; ratiḥ—ragaszkodás az érzékkielégítéshez; manyuḥ—düh; aham—hamis önazonosítás (a testi életfelfogásban); madaḥ—illúzió; śucaḥ—bánkódás; dehena—ezzel a testtel; jātasya—annak, aki megszületett; hi—bizonyára; me—nekem; na—nem; santi—létezik.
FORDÍTÁS
Kövérség, soványság, a testet és az elmét érő szenvedések, szomjúság, éhség, félelem, viszály, az anyagi boldogságra irányuló vágyak, öregkor, alvás, ragaszkodás az anyagi tulajdonhoz, düh, bánat, illúzió és a testtel való azonosítás — valamennyi a szellemi lelket befedő anyag átalakulása csupán. Aki anyagi, testi felfogásban él, arra hatással vannak ezek a dolgok, én azonban mentes vagyok minden testi felfogástól. Nem vagyok hát sem kövér, sem sovány, és semmi más, amit említettél.
MAGYARÁZAT
Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura így énekelt: deha-smṛti nāhi yāra, saṁsāra-bandhana kāhāṇ tāra. Aki fejlett lelki szinten áll, annak nincsen kapcsolata a testtel vagy a test cselekedeteivel és azok visszahatásaival. Amikor valaki megérti, hogy ő nem a test, s ezért nem kövér és nem sovány, akkor eléri a lelki megvalósítás legmagasabb formáját. Amíg valaki nem jut el a lelki megvalósításig, addig a testi felfogás az anyagi világhoz köti. Jelenleg az egész emberi társadalom testi felfogásban cselekszik, ezért a śāstrák e kor embereiről mint dvipada-paśukról, két lábon járó állatokról beszélnek. Senki sem lehet boldog egy olyan társadalomban, melyet állatok vezetnek. Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunk arra törekszik, hogy a társadalmat a lelki megértés szintjére emelje. Nem válhat azonban mindenki nyomban önmegvalósítottá, mint Jaḍa Bharata. Ám a Śrīmad-Bhāgavatam (SB 1.2.18) azt mondja: naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu nityaṁ bhāgavata-sevayā. A Bhāgavata elveinek terjesztésével felemelhetjük az emberi társadalmat a tökéletesség szintjére. Amikor valakire nincsenek hatással a testi felfogások, előreléphet az Úr odaadó szolgálata felé vezető úton.
- naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
- nityaṁ bhāgavata-sevayā
- bhagavaty uttamaśloke
- bhaktir bhavati naiṣṭhikī
Minél inkább megszabadulunk a testi felfogástól, annál megingathatatlanabbul végezzük majd az odaadó szolgálatot, és annál boldogabbak és nyugodtabbak leszünk. Ezzel kapcsolatban Śrīla Madhvācārya azt mondja, hogy akik túlságosan az anyagi energia hatása alatt állnak, azok kitartanak a testi felfogásuk mellett. Az ilyen emberek a különféle testi jellemzőkkel törődnek, míg aki mentes a testi felfogásoktól, az még az anyagi feltételek között is teste nélkül él.