HU/SB 5.14.30
30. VERS
- yadā pākhaṇḍibhir ātma-vañcitais tair uru vañcito brahma-kulaṁ samāvasaṁs teṣāṁ śīlam upanayanādi-śrauta-smārta-karmānuṣṭhā-nena bhagavato yajña-puruṣasyārādhanam eva tad arocayan śūdra-kulaṁ bhajate nigamācāre ’śuddhito yasya mithunī-bhāvaḥ kuṭumba-bharaṇaṁ yathā vānara-jāteḥ.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; pākhaṇḍibhiḥ—a pāṣaṇḍīk (az istentagadó ateisták) által; ātma-vañcitaiḥ—akiket szintén becsaptak; taiḥ—általuk; uru—jobban és jobban; vañcitaḥ—becsapva; brahma-kulam—az igaz brāhmaṇák, akik szigorúan követik a védikus kultúrát; samāvasan—velük élni a lelki fejlődés érdekében; teṣām—nekik (a védikus elveket szigorúan betartó brāhmaṇáknak); śīlam—a jó jellem; upanayana-ādi—a szentelt zsinór felkínálásával vagyis azzal kezdődően, hogy a feltételekhez kötött lelket úgy nevelik, hogy hiteles brāhmaṇává minősíthessék; śrauta—a védikus elvek szerint; smārta—a Védákból származó hiteles írások szerint; karma-anuṣṭhānena—a cselekedetek végrehajtása; bhagavataḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; yajña-puruṣasya—akit a védikus rituális szertartásokkal imádnak; ārādhanam—imádatának folyamata; eva—bizonyára; tat arocayan—nem találva benne örömet, mivel a lelkiismeretlen embereknek nehéz végrehajtaniuk; śūdra-kulam—a śūdrák társasága; bhajate—felé fordul; nigama-ācāre—a védikus elveknek megfelelő viselkedés; aśuddhitaḥ—nem tiszta; yasya—akinek; mithunī-bhāvaḥ—a szexuális élvezet vagy a materialista életmód; kuṭumba-bharaṇam—a család fenntartása; yathā—ahogy van; vānara-jāteḥ—majmok vagy a majmok utódjainak társadalma.
FORDÍTÁS
Azokat a csaló svāmīkat, yogīkat és inkarnációkat, akik nem hisznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségében, pāṣaṇḍīknak hívják. Ők maguk is elesettek és tévúton járnak, mert nem ismerik a lelki fejlődés valódi útját, és bárki követi őket, kétségtelenül az is tévútra lép. Ha valakit félrevezettek, előfordul, hogy a védikus elvek igaz követőinél keres menedéket [a brāhmaṇáknál vagy azoknál, akik Kṛṣṇa-tudatúak], akik megtanítják mindenkinek, hogyan imádják az Istenség Legfelsőbb Személyiségét a védikus szertartásoknak megfelelően. Ezek az ostobák azonban amiatt, hogy képtelenek betartani ezeket az elveket, elbuknak, és śūdráknál keresnek menedéket, akik nagyon jól értenek hozzá, hogyan biztassanak mindenkit a nemi életre. A szexuális élet leginkább a majmokhoz hasonlatos állatokra jellemző. Azokat az embereket, akiket a nemi élvezet éltet, a majmok leszármazottjainak nevezhetjük.
MAGYARÁZAT
Miután az élőlény végigjárta az evolúció folyamatának a vízi lényektől az állatokig vezető útját, végül eljut az emberi létformáig. Az anyagi természet három kötőereje mindig részt vesz az evolúció folyamatában. Akik a sattva-guṇa kötőerőn keresztül jutnak el az emberi testig, azok legutóbbi állati életükben tehenek voltak. Akik a rajo-guṇán keresztül jönnek, azok oroszlánok, akik pedig a tamo-guṇán keresztül érkeztek, azok majmok voltak előző állati életükben. Ebben a korban a modern antropológusok, például Darwin, azt mondják, hogy akik a majomféléktől származnak, azok a majmok leszármazottjai. Ebből a versből megtudhatjuk, hogy akiket csak a nemi élet érdekel, azok nem jobbak a majmoknál. A majmok nagyon jártasak a nemi élvezetben. Néha a majom nemi mirigyeit emberi lényekbe ültetik át, hogy az ember öregkorában is élvezhesse a nemi életet. Ilyen fejlett a modern civilizáció. Indiában rengeteg majmot ejtettek foglyul és küldtek Európába, hogy nemi mirigyeiket idős emberekbe ültethessék át. Akik a majmok leszármazottjai, azok előkelő családjukat a nemi életen keresztül akarják szaporítani. A Védák szintén írnak bizonyos szertartásokról, amelyeknek leginkább az a céljuk, hogy az ember javíthasson szexuális képességein, és felsőbb bolygórendszerekbe kerülhessen, ahol a félisteneknek szintén nemi élvezetben lehet részük. A félistenek szintén hajlanak a nemi életre, mert ez jelenti az anyagi élvezet alapját.
A feltételekhez kötött lelket először az úgynevezett svāmīk, yogīk és inkarnációk szedik rá, amikor hozzájuk fordul, hogy megszabaduljon az anyagi szenvedésektől. Amikor nem elégedett velük, elmegy a bhaktákhoz és tiszta brāhmaṇákhoz, akik megpróbálják felemelni őt, hogy végérvényesen megszabaduljon az anyagi kötelékektől. A gátlástalan feltételekhez kötött lélek azonban képtelen szigorúan követni azokat az elveket, amelyek tiltják a törvénytelen nemi életet, az alkohol és kábítószer élvezetét, a szerencsejátékot és a húsevést. Így aztán elbukik, és a majomembereknél keres menedéket. A Kṛṣṇa-tudatos mozgalomban az ilyen majomtanítványok nem tudják betartani a szigorú szabályozó elveket, ezért néha leesnek, és azon igyekeznek, hogy nemi életen alapuló közösségeket hozzanak létre. Ez bizonyítja, hogy az ilyen emberek majmok leszármazottjai, ahogyan azt Darwin is megerősíti. Ez a vers ezért egyértelműen kijelenti: yathā vānara-jāteḥ.