HU/SB 5.18.39
39. VERS
- pramathya daityaṁ prativāraṇaṁ mṛdhe
- yo māṁ rasāyā jagad-ādi-sūkaraḥ
- kṛtvāgra-daṁṣṭre niragād udanvataḥ
- krīḍann ivebhaḥ praṇatāsmi taṁ vibhum iti
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pramathya—miután megölte; daityam—a démont; prativāraṇam—a legrettenetesebb ellenfelet; mṛdhe—a harcban; yaḥ—Ő, aki; mām—engem (a Földet); rasāyāḥ—az univerzum mélyére zuhantam; jagat—ebben az anyagi világban; ādi-sūkaraḥ—a vadkan eredeti formájában; kṛtvā—fenntartva; agra-daṁṣṭre—agyarának csúcsán; niragāt—kijött a vízből; udanvataḥ—a Garbhodaka-óceánból; krīḍan—játszadozva; iva—mint; ibhaḥ—elefánt; praṇatā asmi—leborulok; tam—Előtte; vibhum—a Legfelsőbb Úr; iti—így.
FORDÍTÁS
Uram, az univerzum eredeti vadkanjaként harcoltál a hatalmas Hiraṇyakṣa démonnal, és elpusztítottad őt, s aztán pontosan úgy emeltél ki engem [a Földet] a Garbhodaka-óceánból agyarad csúcsával, ahogyan egy játékos elefánt szakít le egy lótuszvirágot a vízben. Leborulok Előtted, s hódolatomat ajánlom!
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Ötödik Énekének tizennyolcadik fejezetéhez, melynek címe: „Jambūdvīpa lakóinak imái az Úrhoz”.