HU/SB 5.20.39


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


39. VERS

tad-upariṣṭāc catasṛṣv āśāsvātma-yoninākhila-jagad-guruṇādhiniveśitā ye dvirada-pataya ṛṣabhaḥ puṣkaracūḍo vāmano ’parājita iti sakala-loka-sthiti-hetavaḥ.


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat-upariṣṭāt—a Lokāloka-hegy tetején; catasṛṣu āśāsu—a négy irányban; ātma-yoninā—az Úr Brahmā által; akhila-jagat-guruṇā—az egész univerzum lelki tanítómestere; adhiniveśitāḥ—elhelyezte; ye—mindazok; dvirada-patayaḥ—a legkiválóbb elefántok; ṛṣabhaḥ—Ṛṣabha; puṣkara-cūḍaḥ—Puṣkaracūḍa; vāmanaḥ—Vāmana; aparājitaḥ—Aparājita; iti—így; sakala-loka-sthiti-hetavaḥ—az univerzum különféle bolygói fenntartásának okai.


FORDÍTÁS

A Lokāloka-hegy tetején él a négy gaja-pati, a négy legkiválóbb elefánt, akiket az Úr Brahmā, az egész univerzum legfelsőbb lelki tanítómestere állított oda a négy égtáj irányába. Nevük Ṛṣabha, Puṣkaracūḍa, Vāmana és Aparājita. Ők felelnek az univerzum bolygórendszereinek fenntartásáért.