HU/SB 5.20.46


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


46. VERS

deva-tiryaṅ-manuṣyāṇāṁ
sarīsṛpa-savīrudhām
sarva-jīva-nikāyānāṁ
sūrya ātmā dṛg-īśvaraḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

deva—a félistenek; tiryak—az alacsonyabb rendű állatok; manuṣyāṇām—és az emberi lények; sarīsṛpa—a rovarok és a kígyók; sa-vīrudhām—a virágok és a fák; sarva-jīva-nikāyānām—az élőlények valamennyi csoportja; sūryaḥ—a napisten; ātmā—élete és lelke; dṛk—a szemeké; īśvaraḥ—az Istenség Személyisége.


FORDÍTÁS

Minden élőlényt, beleértve a félisteneket, az emberi lényeket, a négylábúakat, a madarakat, a rovarokat, a csúszómászókat, a virágokat és a fákat, az a hő és fény tartja életben, amit a napisten áraszt a Nap bolygóról. A Nap jelenlétének köszönhetően látnak az élőlények, ezért a Napot dṛg-īśvarának, a látást irányító Istenség Személyiségének is nevezik.


MAGYARÁZAT

Ezzel kapcsolatban Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt mondja: sūrya ātmā ātmatvenopāsyaḥ. Valójában az élőlények élete és lelke ebben az univerzumban a Nap, ezért ő upāsya, imádandó. A napistent imádjuk a Gāyatrī mantra éneklésével (oṁ bhūr bhuvaḥ svaḥ tat savitur vareṇyaṁ bhargo devasya dhīmahi). Sūrya az élete és a lelke ennek az univerzumnak, és számtalan univerzum van, melynek az életét szintén egy napisten biztosítja, ahogyan az Istenség Legfelsőbb Személyisége az egész teremtés élete és lelke. Tudjuk, hogy Vairāja, Hiraṇyagarbha belépett egy hatalmas, élettelen anyagi gömbbe, amit Napnak hívtak. Ez megmutatja, hogy az az elmélet, amit az állítólagos tudósok elfogadnak, miszerint a Napon senki sem él, téves. A Bhagavad-gītā szintén kijelenti, hogy a Bhagavad-gītāt Kṛṣṇa először a napistennek tanította (imaṁ vivasvate yogaṁ proktavān aham avyayam). A Nap tehát nem lakatlan. Élőlények lakják, uralkodó istensége pedig Vairāja, azaz Vivasvān. A Nap abban különbözik a Földtől, hogy a Nap egy tűzbolygó, ahol mindenki egy olyan megfelelő testet kapott, amelyben minden nehézség nélkül élhet ott.


Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Ötödik Énekének huszadik fejezetéhez, melynek címe: „Az univerzum felépítése”.