HU/SB 5.5.10-13
10-13. VERSEK
- haṁse gurau mayi bhaktyānuvṛtyā
- vitṛṣṇayā dvandva-titikṣayā ca
- sarvatra jantor vyasanāvagatyā
- jijñāsayā tapasehā-nivṛttyā
- mat-karmabhir mat-kathayā ca nityaṁ
- mad-deva-saṅgād guṇa-kīrtanān me
- nirvaira-sāmyopaśamena putrā
- jihāsayā deha-gehātma-buddheḥ
- adhyātma-yogena vivikta-sevayā
- prāṇendriyātmābhijayena sadhryak
- sac-chraddhayā brahmacaryeṇa śaśvad
- asampramādena yamena vācām
- sarvatra mad-bhāva-vicakṣaṇena
- jñānena vijñāna-virājitena
- yogena dhṛty-udyama-sattva-yukto
- liṅgaṁ vyapohet kuśalo ’ham-ākhyam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
haṁse—aki paramahaṁsa, azaz a legemelkedettebb lelki szinten áll; gurau—a lelki tanítómesternek; mayi—Nekem, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; bhaktyā—odaadó szolgálat által; anuvṛtyā—követve; vitṛṣṇayā—megválva az érzékkielégítéstől; dvandva—az anyagi világ kettősségeinek; titikṣayā—elviselésével; ca—szintén; sarvatra—mindenhol; jantoḥ—az élőlénynek; vyasana—a gyötrelmes élet; avagatyā—megvalósítva; jijñāsayā—az igazságról kérdezve; tapasā—a lemondások és vezeklések végzésével; īhā-nivṛttyā—feladva az érzékkielégítés utáni törekvést; mat-karmabhiḥ—Nekem dolgozva; mat-kathayā—a Rólam szóló témák hallgatásával; ca—szintén; nityam—mindig; mat-deva-saṅgāt—bhaktáimmal társulva; guṇa-kīrtanāt me—transzcendentális tulajdonságaim éneklésével és dicsőítésével; nirvaira—ellenségeskedés nélkül; sāmya—a lelki megértés alapján mindenkit egyenlőnek tekintve; upaśamena—legyőzve dühöt, siránkozást stb.; putrāḥ—ó, fiaim; jihāsayā—arra vágyva, hogy feladja; deha—a testtel; geha—az otthonnal; ātma-buddheḥ—az önvaló azonosítása; adhyātma-yogena—a kinyilatkoztatott írások tanulmányozása által; vivikta-sevayā—azzal, hogy magányos helyen él; prāṇa—az életlevegő; indriya—az érzékek; ātma—az elme; abhijayena—uralkodva fölöttük; sadhryak—teljesen; sat-śraddhayā—az írásokba vetett hit erősítésével; brahmacaryeṇa—a nőtlenségi fogadalommal; śaśvat—mindig; asampramādena—azáltal, hogy nem zavarja meg semmi; yamena—uralkodva; vācām—a szavakon; sarvatra—mindenhol; mat-bhāva—Rám gondol; vicakṣaṇena—követve; jñānena—a tudás gyarapításával; vijñāna—a tudás gyakorlati alkalmazásával; virājitena—megvilágosodva; yogena—a bhakti-yoga gyakorlása által; dhṛti—türelem; udyama—lelkesedés; sattva—megfontoltság; yuktaḥ—megáldva vele; liṅgam—az anyagi kötelékek oka; vyapohet—fel tudja adni; kuśalaḥ—teljesen kedvező; aham-ākhyam—a hamis ego, a téves azonosulás az anyagi világgal.
FORDÍTÁS
Ó, fiaim! El kell fogadnotok egy kiváló paramahaṁsát, egy lelki tanítómestert, aki a lelki élet fejlett szintjén áll. Hiteteket Belém kell vetnetek, és Engem kell szeretnetek, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Vessétek meg az érzékkielégítést, és tűrjétek el az öröm és fájdalom kettősségeit, amelyek olyanok, mint a tél és a nyár váltakozása. Próbáljátok megérteni az élőlények nyomorúságát, akik még a felsőbb bolygórendszerekben is szenvednek. Tegyetek fel filozófiai kérdéseket az igazságot illetően, végezzetek lemondásokat és vezekléseket az odaadó szolgálat érdekében! Hagyjatok fel az érzékkielégítésre tett törekvéssel, és adjátok át magatokat az Úr szolgálatának! Hallgassátok az Istenség Legfelsőbb Személyiségével kapcsolatos beszélgetéseket, és mindig keressétek a bhakták társaságát! Énekeljetek a Legfelsőbb Úrról, dicsőítsétek Őt, és tekintsetek mindenkit egyenlőnek a lelki síkon! Adjátok fel az ellenségeskedést, győzzétek le a dühöt és a bánatot! Ne azonosítsátok többé az önvalót a testtel és az otthonnal, és olvassátok a kinyilatkoztatott szentírásokat! Éljetek magányos helyen, és végezzétek azt a folyamatot, amelynek a segítségével teljes mértékben uralkodni tudtok az életlevegőn, az elméteken és az érzékeiteken! Legyen töretlen hitetek a kinyilatkoztatott írásokban, a védikus irodalomban, és tartsátok be a nőtlenségi fogadalmat! Végezzétek előírt kötelességeiteket, és kerüljétek el a fölösleges beszédet! Gondoljatok mindig az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, s így a megfelelő forrásból tegyetek szert tudásra! Türelemmel és lelkesedéssel a bhakti-yogát gyakorolva megvilágosodtok majd, és képesek lesztek megválni a hamis egótól.
MAGYARÁZAT
E négy versben Ṛṣabhadeva elmondja fiainak, hogyan szabadulhatnak meg a hamis egóból és az anyagi feltételekhez kötött életből származó hamis azonosítástól. Ha valaki követi ezeket a tanácsokat, fokozatosan felszabadulhat. Ezek az előírt folyamatok képessé teszik az embert arra, hogy feladja ezt az anyagi testet (liṅgaṁ vyapohet), és eredeti lelki testébe kerüljön. Az első, amit tennie kell, hogy el kell fogadnia egy hiteles lelki tanítómestert. Ezt javasolja Śrīla Rūpa Gosvāmī is a Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében: śrī-guru-pādāśrayaḥ. Ahhoz, hogy valaki kiszabaduljon az anyagi világ kötelékei közül, egy lelki tanítómesterhez kell fordulnia. Tad-vijñānārthaṁ sa gurum evābhigacchet. A lelki tanítómestertől kérdezve, őt szolgálva az ember fejlődhet a lelki élet útján. Amikor valaki odaadó szolgálatot végez, a személyes kényelem — az evés, az alvás és az öltözködés — iránti vonzódása természetes módon csökkenni fog, és a bhakták társaságában képes lesz betartani a lelki követelményeket. A mad-deva-saṅgāt szó nagyon fontos. Sok úgynevezett „vallás” imádja a különféle félisteneket, de itt a jó társaság azt jelenti, hogy azokkal kell barátkoznunk, aki egyedül Kṛṣṇát fogadja el imádandó Isteneként.
Egy másik fontos szó a dvandva-titikṣā. Amíg valaki az anyagi világban él, mindenképpen szembe kell néznie az anyagi testből származó örömökkel és fájdalmakkal. Kṛṣṇa azt tanácsolja a Bhagavad-gītāban: tāṁs titikṣasva bhārata. Meg kell tanulnunk eltűrni az anyagi világ átmeneti fájdalmait és örömeit. El kell különülnünk a családtól is, és be kell tartanunk a nőtlenségi fogadalmat. Ha valaki az írások utasításai szerint él nemi életet a feleségével, az szintén brahmacarya (cölibátus). A tiltott nemi élet azonban ellenkezik a vallásos elvekkel, s akadályozza a lelki tudat fejlődését. A következő fontos szó a vijñāna-virājita. Mindent nagyon tudományosan és tudatosan kell tennünk, s önmegvalósított lélekké kell válnunk. Így mondhatunk le az anyagi kötelékekről.
Śrī Madhvācārya elmondja, hogy e négy śloka lényege az, hogy meg kell szabadulnunk az érzékkielégítés iránti vágy ösztönözte cselekvéstől, s ehelyett mindig az Úr szerető szolgálatát kell végeznünk. A bhakti-yoga tehát a felszabaduláshoz vezető biztos út. Śrīla Madhvācārya az Adhyātmāt idézi:
- ātmano ’vihitaṁ karma
- varjayitvānya-karmaṇaḥ
- kāmasya ca parityāgo
- nirīhety āhur uttamāḥ
Csakis a lélek érdekében kell cselekednünk, és minden más tettet fel kell adnunk. Aki így él, azt vágy nélkülinek nevezik. Egy élőlény igazság szerint nem lehet teljesen mentes a vágyaktól, ha azonban kizárólag a lélek érdekében vágyakozik, vágy nélkülinek hívják.
A lelki tudás jñāna-vijñāna-samanvitam. Ha valaki teljes jñānával és vijñānával rendelkezik, tökéletesnek mondható. Jñāna azt jelenti, hogy az ember megérti, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu a legfelsőbb lény, a vijñāna szó pedig azokra a cselekedetekre vonatkozik, amelyek felszabadítják az embert az anyagi lét tudatlanságából. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 2.9.31) kijelenti: jñānaṁ parama-guhyaṁ me yad vijñāna-samanvitam. A Legfelsőbb Úrról szóló tudás rendkívül bizalmas tudomány. Az a legfelsőbb tudás, amellyel az ember megérti Őt, elősegíti minden élőlény felszabadulását. Ezt a tudást vijñānának nevezik. A Bhagavad-gītā (BG 4.9) megerősíti:
- janma karma ca me divyam
- evaṁ yo vetti tattvataḥ
- tyaktvā dehaṁ punar janma
- naiti mām eti so ’rjuna
„Ó, Arjuna, aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét, az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az Én örök hajlékomat.”