HU/SB 5.5.3


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

ye vā mayīśe kṛta-sauhṛdārthā
janeṣu dehambhara-vārtikeṣu
gṛheṣu jāyātmaja-rātimatsu
na prīti-yuktā yāvad-arthāś ca loke


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ye—akik; —vagy; mayi—Nekem; īśe—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; kṛta-sauhṛda-arthāḥ—nagyon szeretné kifejleszteni a szeretetet (a dāsya, a sakhya, a vātsalya vagy a mādhurya kapcsolatban); janeṣu—az embereknek; dehambhara-vārtikeṣu—akik csak a test fenntartásával törődnek, a lelki felszabadulással nem; gṛheṣu—az otthonnak; jāyā—feleség; ātma-ja—gyerekek; rāti—gazdagság vagy barátok; matsu—belőlük áll; na—nem; prīti-yuktāḥ—nagyon ragaszkodik; yāvat-arthāḥ—akik csak annyit gyűjtenek össze, amennyi a megélhetésükhöz szükséges; ca—és; loke—az anyagi világban.


FORDÍTÁS

Akik szeretnék felébreszteni a Kṛṣṇa-tudatukat, és erősíteni akarják Isten iránti szeretetüket, azok semmi olyat nem szeretnek tenni, ami nem áll kapcsolatban Kṛṣṇával. Nem szeretnek olyan emberekkel találkozni, akiket egyedül testük fenntartása, az evés, az alvás, a párzás és a védekezés érdekel. Nem ragaszkodnak az otthonukhoz, még ha családosok, akkor sem. Nem ragaszkodnak a feleségükhöz, a gyermekeikhez, a barátaikhoz vagy a vagyonukhoz sem, ugyanakkor nem tekintenek közömbösen kötelességük végrehajtására. Az ilyen emberek épp csak annyi pénzt gyűjtenek össze, amelynek a segítségével testüket és lelküket együtt tudják tartani.


MAGYARÁZAT

Akár imperszonalista, akár bhakta valaki, ha igazán fejlődni akar a lelki életben, nem szabad olyanok társaságában élnie, akik egyedül azzal törődnek, hogy az úgynevezett fejlett civilizáció eszközeivel fenntartsák a testüket. Akiket érdekel a lelki élet, azoknak nem szabad ragaszkodniuk az otthon kényelméhez a feleség, a gyermekek, a barátok és mások társaságában. Még ha valaki gṛhastha, és meg kell keresnie a kenyerét, akkor is meg kell elégednie annyival, amennyi elegendő ahhoz, hogy testét és lelkét együtt tartsa. Nem szabad, hogy ennél többet vagy kevesebbet keressen. Ez a vers leírja, hogy egy családos embernek azért kell törekednie a pénzszerzésre, hogy a bhakti-yogát gyakorolhassa: śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam arcanaṁ vandanaṁ dāsyaṁ sakhyam ātma-nivedanam. Olyan életet kell élnie, ami teljes lehetőséget nyújt neki a hallásra és az éneklésre. Otthonában mūrtikat kell imádnia, meg kell ülnie az ünnepeket, barátait vendégül kell látnia, és prasādammal kell kínálnia őket. Egy családfőnek erre kell pénzt keresnie, nem pedig az érzékkielégítésre.