HU/SB 6.1.48
48. VERS
- manasaiva pure devaḥ
- pūrva-rūpaṁ vipaśyati
- anumīmāṁsate ’pūrvaṁ
- manasā bhagavān ajaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
manasā—az elmével; eva—valóban; pure—hajlékán, azaz mindenki szívében mint a Felsőlélek; devaḥ—Yamarāja félisten (dīvyatīti devaḥ: aki mindig ragyogó és sugárzó, azt devának nevezik); pūrva-rūpam—a múltbeli vallásos vagy vallástalan állapot; vipaśyati—tökéletesen látja; anumīmāṁsate—tekintetbe veszi; apūrvam—az eljövendő helyzetet; manasā—elméjével; bhagavān—aki mindenható; ajaḥ—olyan, mint az Úr Brahmā.
FORDÍTÁS
A mindenható Yamarāja éppen olyan, mint az Úr Brahmā, mert miközben saját hajlékán él, vagy mindenki szívében jelen van, mint a Paramātmā, elméjén keresztül figyeli az élőlény múltbeli cselekedeteit, és ebből megtudja, hogyan fog cselekedni a jövőben.
MAGYARÁZAT
Yamarāját nem szabad közönséges élőlénynek tekintenünk. Ő éppen olyan, mint az Úr Brahmā. A Legfelsőbb Úr, aki jelen van mindenki szívében, teljes mértékben együttműködik vele, ezért a Felsőlélek kegyéből belülről látja az élőlény múltját, jelenét és jövőjét. Az anumīmāṁsate szó azt jelenti, hogy Yamarāja csak azután hoz döntést, miután meghallgatta a Felsőlelket. Az anu jelentése „követni”. Az élőlény jövőbeli életeire vonatkozó döntéseket valójában a Felsőlélek hozza, és Yamarāja hajtja végre.