HU/SB 6.13.2


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


2. VERS

devarṣi-pitṛ-bhūtāni
daityā devānugāḥ svayam
pratijagmuḥ sva-dhiṣṇyāni
brahmeśendrādayas tataḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

deva—félistenek; ṛṣi—nagy szentek; pitṛ—a Pitṛloka lakói; bhūtāni—és más élőlények; daityāḥ—a démonok; deva-anugāḥ—más bolygók lakói, akik a félistenek elveit követik; svayam—függetlenül (anélkül, hogy Indrától engedélyt kértek volna); pratijagmuḥ—visszatértek; sva-dhiṣṇyāni—saját bolygójukra és otthonukba; brahma—az Úr Brahmā; īśa—az Úr Śiva; indra-ādayaḥ—és az Indra vezette félistenek; tataḥ—ezután.


FORDÍTÁS

Ezután a félistenek, a nagy szentek, Pitṛloka és Bhūtaloka lakói, a démonok, a félistenek követői, valamint az Úr Brahmā, az Úr Śiva és az Indrának alárendelt félistenek valamennyien hazatértek. Távoztukban azonban egyikük sem szólt Indrához.


MAGYARÁZAT

Ezzel kapcsolatban Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura megjegyzi:

brahmeśendrādaya iti. indrasya sva-dhiṣṇya-gamanaṁ nopapadyate vṛtra-vadha-kṣaṇa eva brahma-hatyopadrava-prāpteḥ. tasmāt tata ity anena mānasa-sarovarād āgatya pravartitād aśvamedhāt parata iti vyākhyeyam.

Az Úr Brahmā, az Úr Śiva és a többi félisten mind hazatértek, Indra azonban maradt, mert nagyon nyugtalanította, hogy megölte Vṛtrāsurát, aki valójában egy brāhmaṇa volt. Miután megölte Vṛtrāsurát, Indra a Mānasa-sarovara tóhoz ment, hogy megszabaduljon a bűnös visszahatásoktól. Amikor elhagyta a tavat, bemutatott egy aśvamedha-yajñát, majd visszatért saját birodalmába.