HU/SB 6.14.58


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


58. VERS

nāhaṁ tanūja dadṛśe hata-maṅgalā te
mugdha-smitaṁ mudita-vīkṣaṇam ānanābjam
kiṁ vā gato ’sy apunar-anvayam anya-lokaṁ
nīto ’ghṛṇena na śṛṇomi kalā giras te


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; aham—én; tanū-ja—kedves fiam (aki a testemből születtél); dadṛśe—láttam; hata-maṅgalā—mivel én vagyok a legszerencsétlenebb; te—tiéd; mugdha-smitam—elbűvölő mosollyal; mudita-vīkṣaṇam—lehunyt szemekkel; ānana-abjam—lótusz arc; kiṁ vā—vajon; gataḥ—elmentél; asi—te vagy; a-punaḥ-anvayam—ahonnan az ember nem tér vissza; anya-lokam—egy másik bolygóra vagy Yamarāja bolygójára; nītaḥ—elvitt; aghṛṇena—a kegyetlen Yamarāja; na—nem; śṛṇomi—hallhatom; kalāḥ—nagyon kedves; giraḥ—hangod; te—tiéd.


FORDÍTÁS

Kedves fiam, a legszerencsétlenebb élőlény vagyok, mert nem láthatom többé szelíd mosolyod. Örökre lehunytad szemedet! Azt hiszem, hogy egy olyan bolygóra vittek innen téged, ahonnan nem fogsz többé visszatérni. Ó, drága fiam, nem hallhatom többé kedves hangodat!