HU/SB 6.14.6
6. VERS
- vṛtras tu sa kathaṁ pāpaḥ
- sarva-lokopatāpanaḥ
- itthaṁ dṛḍha-matiḥ kṛṣṇa
- āsīt saṅgrāma ulbaṇe
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vṛtraḥ—Vṛtrāsura; tu—de; saḥ—ő; katham—hogyan; pāpaḥ—bár bűnös (mert démoni testet kapott); sarva-loka—mindhárom világnak; upatāpanaḥ—a szenvedés oka; ittham—ilyen; dṛḍha-matiḥ—megingathatatlan értelem; kṛṣṇe—Kṛṣṇában; āsīt—volt; saṅgrāme ulbaṇe—a csata hatalmas, lángoló tüzében.
FORDÍTÁS
Vṛtrāsura örökké a csaták lángoló tüzében égett, s egy hírhedt, bűnös démon volt, aki mindig csak gondot és aggodalmat okozott másoknak. Hogyan válhatott egy ilyen démon ennyire Kṛṣṇa-tudatossá?
MAGYARÁZAT
Olvashattuk, hogy a nārāyaṇa-parāyaṇa, a tiszta bhakta sok-sok millió ember között is nagyon ritka. Parīkṣit Mahārāja ezért csodálkozott, hogy Vṛtrāsura, akinek az volt a célja, hogy gondot és aggodalmat okozzon másoknak, ilyen bhakta volt, még a csatatéren is. Mi volt az oka, hogy Vṛtrāsura ilyen fejlett szinten állt?