HU/SB 6.2.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

na niṣkṛtair uditair brahma-vādibhis
tathā viśuddhyaty aghavān vratādibhiḥ
yathā harer nāma-padair udāhṛtais
tad uttamaśloka-guṇopalambhakam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; niṣkṛtaiḥ—a vezeklés folyamataival; uditaiḥ—előírt; brahma-vādibhiḥ—olyan művelt tudósok által, mint Manu; tathā—olyan mértékben; viśuddhyati—megtisztul; agha-vān—egy bűnös ember; vrata-ādibhiḥ—a fogadalmak és a szabályozó elvek betartása által; yathā—mint; hareḥ—az Úr Harinak; nāma-padaiḥ—a szent név szótagjai által; udāhṛtaiḥ—énekelt; tat—az; uttamaśloka—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; guṇa—a transzcendentális tulajdonságoknak; upalambhakam—emlékeztet rá.


FORDÍTÁS

A bűnös emberek a védikus rituális szertartások követésével vagy a vezekléssel nem tisztulnak meg annyira, mint egyszer kiejtve az Úr Hari szent nevét. Noha a rituális vezeklés megszabadíthatja az embert a bűnös visszahatásoktól, nem ébreszti fel benne az odaadó szolgálatot, ellentétben az Úr nevének éneklésével, ami az Úr hírnevére, tulajdonságaira, kedvteléseire és környezetére emlékezteti.


MAGYARÁZAT

Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura megjegyzi, hogy az Úr szent neve éneklésének különleges jelentősége van, ami megkülönbözteti azoktól a védikus rituális szertartásoktól, melyeket a súlyos, még súlyosabb és legsúlyosabb bűnök jóvátétele érdekében hajtanak végre. Húszféle dharma-śāstrának nevezett vallásos szentírás létezik, a Manu-saṁhitāval és a Parāśara-saṁhitāval kezdődően, ez a vers azonban kihangsúlyozza, hogy noha e szentírások vallásos elveinek követésével az ember megszabadulhat a legbűnösebb tettek visszahatásaitól is, nem emelkedhet fel az Úr szerető szolgálatának szintjére. Ha azonban valaki akár csak egyetlen egyszer is kimondja az Úr szent nevét, akkor nemcsak azonnal megszabadul a legsúlyosabb bűnök visszahatásaitól, de fel is emelkedik a dicső tettei miatt uttamaślokaként híres Istenség Legfelsőbb Személyisége szerető szolgálatának síkjára, s így szolgálja az Urat azzal, hogy emlékezik formájára, tulajdonságaira és kedvteléseire. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura elmagyarázza, hogy mindez lehetővé válik pusztán az Úr szent neveinek éneklésével, hiszen az Úr mindenható. Amit nem lehet a védikus rituálék végrehajtásával elérni, az könnyedén elérhető az Úr szent nevének éneklésével. A szent nevet énekelni és eksztázisban táncolni annyira könnyű és magasztos, hogy az ember a lelki élet minden áldását elnyerheti pusztán e folyamat követésével. Śrī Caitanya Mahāprabhu ezért kijelenti: paraṁ vijayate śrī-kṛṣṇa-saṅkīrtanam. „Minden dicsőséget a Śrī Kṛṣṇa saṅkīrtanának!” Az általunk elindított saṅkīrtana mozgalom a legjobb módszert nyújtja ahhoz, hogy megtisztuljunk minden bűnös visszahatástól, és azonnal a lelki élet síkjára emelkedjünk.