HU/SB 6.3.28
28. VERS
- tān ānayadhvam asato vimukhān mukunda-
- pādāravinda-makaranda-rasād ajasram
- niṣkiñcanaiḥ paramahaṁsa-kulair asaṅgair
- juṣṭād gṛhe niraya-vartmani baddha-tṛṣṇān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tān—őket; ānayadhvam—hozzátok elém; asataḥ—az abhakták (akik nem fogadták el a Kṛṣṇa-tudatot); vimukhān—akik ellene fordultak; mukunda—Mukundának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; pāda-aravinda—lótuszlábának; makaranda—a méznek; rasāt—az íze; ajasram—állandóan; niṣkiñcanaiḥ—azok által, akik teljesen mentesek az anyagi ragaszkodástól; paramahaṁsa-kulaiḥ—a paramahaṁsák, a legmagasabb rendű személyiségek által; asaṅgaiḥ—akiknek nincsen anyagi ragaszkodásuk; juṣṭāt—amit élveznek; gṛhe—a családi élethez; niraya-vartmani—a pokolba vezető út; baddha-tṛṣṇān—akiknek a vágyai megingathatatlanok.
FORDÍTÁS
A paramahaṁsák olyan kiváló személyiségek, akik a legkevésbé sem vonzódnak az anyagi élvezethez, és akik az Úr lótuszlábának mézét isszák. Kedves szolgáim, csak azokat hozzátok elém, hogy megbüntessem őket, akik nem szeretik e méz ízét, akik nem keresik a paramahaṁsák társaságát, valamint akik ragaszkodnak a családi élethez és a világi élvezethez, ahhoz az úthoz, ami a pokolba vezet!
MAGYARÁZAT
Miután Yamarāja figyelmeztette a yamadūtákat, hogy ne menjenek a bhakták közelébe, most azt mondja el, ki az, akit elé kell vinniük. Különösen azt hangsúlyozza ki, hogy azokat a materialistákat hozzák elé, akik pusztán a nemi élet kedvéért a családos élethez ragaszkodnak. A Śrīmad-Bhāgavatam kijelenti: yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham, az emberek pusztán a nemi élet miatt ragaszkodnak a családi élethez. Anyagi tetteik így vagy úgy örökké aggodalmat okoznak nekik, s egyetlen boldogságuk az, ha az egész napi fáradságos munka után éjszaka alhatnak és nemi életet élhetnek. Nidrayā hriyate naktaṁ vyavāyena ca vā vayaḥ: a materialista családosok éjszaka alszanak vagy nemi életet élnek. Divā cārthehayā rājan kuṭumba-bharaṇena vā: nappal a pénz után futnak, s ha megszerzik, a családjuk eltartására költik. Yamarāja kimondottan azt tanácsolja szolgáinak, hogy ezeket az embereket hozzák elé, hogy megbüntethesse őket, s ne a bhaktákat, akik mindig az Úr lótuszlábának mézét nyalogatják, akik mindenkihez egyformán viszonyulnak, és akik valamennyi élőlény iránti együttérzésükből igyekeznek terjeszteni a Kṛṣṇa-tudatot. A bhaktákat Yamarāja nem büntetheti meg, ám azokat, akik nem ismerik a Kṛṣṇa-tudatot, az anyagi élet, melyet az úgynevezett családi élvezet jelent, nem tudja megvédeni. A Śrīmad-Bhāgavatamban a következőt olvashatjuk (SB 2.1.4):
- dehāpatya-kalatrādiṣv
- ātma-sainyeṣv asatsv api
- teṣāṁ pramatto nidhanaṁ
- paśyann api na paśyati
Az ilyen személyek öntelten azt gondolják, hogy nemzetük, közösségük vagy családjuk képes megvédeni őket, és nincsenek tudatában, hogy ezek az esendő katonák idővel mind a halál fiai. A végkövetkeztetés tehát az, hogy meg kell próbálnunk azoknak a társaságát keresni, akik napi huszonnégy órán át odaadó szolgálatot végeznek.