HU/SB 7.11.16
16. VERS
- vārtā vicitrā śālīna-
- yāyāvara-śiloñchanam
- vipra-vṛttiś caturdheyaṁ
- śreyasī cottarottarā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vārtā—a megélhetés módja a vaiśya számára (mezőgazdaság, tehénvédelem és kereskedelem); vicitrā—különféle; śālīna—erőfeszítés nélkül keresett jövedelem; yāyāvara—a földeket járva rizst koldulni; śila—összegyűjtve azt a gabonát, amit a tulajdonos a földeken hagy; uñchanam—felszedve azt a gabonát, amely kihullott a zsákokból az üzletekben; vipra-vṛttiḥ—a megélhetés módja a brāhmaṇák számára; caturdhā—négyféle; iyam—ez; śreyasī—jobb; ca—szintén; uttara-uttarā—az utóbbi az előzőhöz képest.
FORDÍTÁS
Egy brāhmaṇa végezheti a vaiśya kötelességét is, ami nem más, mint a földművelés, a tehénvédelem vagy a kereskedés. Élhet azon, amit koldulás nélkül kap, koldulhat mindennap a rizsföldeken, összegyűjtheti azt a rizst, amit a föld gazdája hátrahagy, vagy összegyűjtheti azt a gabonát, amit a gabonakereskedők hagynak ott az üzleteikben. A megélhetésnek ezt a négy módját a brāhmaṇák is választhatják. A négy közül ebben a sorrendben valamennyi jobb az azt megelőzőnél.
MAGYARÁZAT
A brāhmaṇák néha tehenet és földet kapnak ajándékba, s így megélhetésük érdekében dolgozhatnak úgy, mint egy vaiśya, azaz művelhetik a földet, védelmezhetik a teheneket, és kereskedhetnek a fölösleges terményekkel. Ennél azonban jobb, ha a szántóföldön vagy egy kereskedő üzletében gyűjtik össze a gabonát, anélkül hogy koldulnának.