HU/SB 7.11.28


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


28. VERS

santuṣṭālolupā dakṣā
dharma-jñā priya-satya-vāk
apramattā śuciḥ snigdhā
patiṁ tv apatitaṁ bhajet


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

santuṣṭā—mindig elégedett; alolupā—anélkül hogy kapzsi lenne; dakṣā—nagyon ügyesen szolgál; dharma-jñā—tökéletesen ismeri a vallásos elveket; priya—kedves; satya—igazmondó; vāk—a beszédben; apramattā—figyelmes a férje szolgálata során; śuciḥ—mindig tiszta; snigdhā—gyengéd; patim—a férj; tu—de; apatitam—aki nem bűnös; bhajet—imádja.


FORDÍTÁS

Egy erkölcsös asszony ne legyen kapzsi, hanem legyen elégedett minden körülmények között. Vezesse nagyon ügyesen a háztartást, és ismerje jól a vallásos elveket. Beszéljen kedvesen, legyen igazmondó, legyen nagyon gondos, valamint kívül-belül mindig legyen tiszta. Így kell egy erényes asszonynak szeretettel szolgálnia a férjét, aki nem bűnös.


MAGYARÁZAT

Yājñavalkya, a vallásos elvek hiteles szaktekintélye kijelenti: āśuddheḥ sampratikṣyo hi mahāpātaka-dūṣitaḥ. Aki nem tisztult meg a daśa-vidhā-saṁskāra módszerein keresztül, arra úgy tekinthetünk, hogy rendkívül súlyos bűnök visszahatásai szennyezik be. A Bhagavad-gītāban azonban az Úr azt mondja (BG 7.15): na māṁ duṣkṛtino mūḍhāḥ prapadyante narādhamāḥ. „Azok a bűnös emberek, akik nem hódolnak meg Nekem, az emberiség legalját képezik.” A narādhama szó azt jelenti, hogy „abhakta”. Śrī Caitanya Mahāprabhu szintén azt mondta: yei bhaje sei baḍa, abhakta    —    hīna, chāra. Aki bhakta, az bűntelen, aki azonban nem bhakta, az a legbűnösebb, és elítélendő. A szentírások ezért azt javasolják, hogy egy erényes feleség ne társuljon egy bűnös férjjel. Bűnös férj az, aki a bűnös tettek négy elvének    —    a tiltott nemi életnek, a húsevésnek, a szerencsejátéknak és a mámorítószereknek    —    a rabja. Hogy még pontosabbak legyünk, ha valaki nem egy olyan lélek, aki meghódolt az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, szennyezettnek tekinthető. Egy erkölcsös asszonynak tehát nem tanácsos szolgálnia egy ilyen férjet. Nem arról van szó, hogy az erényes asszonynak rabszolgának kell lennie, miközben férje egy narādhama, az emberek leghitványabbja. Noha a nő kötelességei különböznek a férfiétól, egy erkölcsös asszonynak nem kell szolgálnia bűnös férjét. Ha a férje bűnös, ajánlatos lemondania a társaságáról. A férj elhagyása azonban nem azt jelenti, hogy az asszony házasodjon meg újra, és így a prostitúció útjára lépjen. Ha egy szemérmes asszony szerencsétlenségére egy bűnös férjhez megy feleségül, éljen tőle külön. Ugyanígy egy férj is megválhat attól az asszonytól, aki a śāstra leírásai szerint nem nevezhető erkölcsösnek. A végkövetkeztetés az, hogy a férj legyen tiszta vaiṣṇava, az asszony pedig legyen erényes feleség, aki rendelkezik valamennyi ezzel kapcsolatban felsorolt tulajdonsággal. Így mind a ketten boldogok lesznek, és lelki fejlődést érnek el a Kṛṣṇa-tudatban.