HU/SB 7.12.25
25. VERS
- khe khāni vāyau niśvāsāṁs
- tejaḥsūṣmāṇam ātmavān
- apsv asṛk-śleṣma-pūyāni
- kṣitau śeṣaṁ yathodbhavam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
khe—az égen; khāni—a test minden nyílása; vāyau—a levegőben; niśvāsān—a különböző levegők, amelyek a testben keringenek (prāṇa, apāna stb.); tejaḥsu—tűzben; uṣmāṇam—a test hője; ātma-vān—aki ismeri az önvalót; apsu—vízben; asṛk—vér; śleṣma—nyálka; pūyāni—és vizelet; kṣitau—a földben; śeṣam—a fennmaradó (vagyis a bőr, a csontok és a többi szilárd dolog a testben); yathā-udbhavam—ahonnan mind származnak.
FORDÍTÁS
A józan, önmegvalósított ember, aki teljes tudással rendelkezik, merítse testének különböző részeit azok eredeti forrásába. A test nyílásai az étertől származnak, a légzés folyamata a levegőtől származik, a test heve a tűztől, a sperma, a vér és a nyálka pedig a víztől. A szilárd dolgokat, a bőrt, az izmot és a csontot a föld hozza létre. Ily módon a test alkotórészeinek mindegyike a különféle elemektől származik, s valamennyit újra ezekbe az elemekbe kell meríteni.
MAGYARÁZAT
Ahhoz, hogy valaki eljusson az önmegvalósításig, meg kell értenie a test különböző elemeinek eredeti forrását. A test nem más, mint bőr, csont, izom, vér, sperma, vizelet, ürülék, hő, lélegzet és sok minden egyéb kombinációja, amelyek mind a földből, a vízből, a tűzből, a levegőből és az éterből jönnek létre. Jól kell ismernünk a test valamennyi alkotórészének forrását, s akkor ónmegválósítóttá, ātmavānná válhatunk, olyan emberré, aki ismeri az önvalót.