HU/SB 7.13.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śrī-nārada uvāca
kalpas tv evaṁ parivrajya
deha-mātrāvaśeṣitaḥ
grāmaika-rātra-vidhinā
nirapekṣaś caren mahīm


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-nāradaḥ uvāca—Śrī Nārada Muni így szólt; kalpaḥ—az, aki képes vállalni a sannyāsa, a lemondott életrend vezekléseit, vagy képes arra, hogy a transzcendentális tudományt tanulmányozza; tu—de; evam—ily módon (ahogyan korábban elmondtuk); parivrajya—tökéletesen megérti lelki azonosságát, s így egyik helyről a másikra vándorol; deha-mātra—csupán a testet fenntartva; avaśeṣitaḥ—utoljára; grāma—egy faluban; eka—csak egy; rātra—egy éjszaka eltöltésének; vidhinā—a folyamatban; nirapekṣaḥ—anélkül hogy bármilyen anyagi dologtól függene; caret—egyik helyről a másikra kell vándorolnia; mahīm—a Földön.


FORDÍTÁS

Śrī Nārada Muni így szólt: Aki képes arra, hogy a lelki tudományt tanulmányozza, az mondjon le minden anyagi kapcsolatról. Csupán a testet lakható állapotban tartva vándoroljon egyik helyről a másikra, s ne töltsön egy éjszakánál többet egy-egy faluban. Így kell egy sannyāsīnak a világot járnia, anélkül hogy a test szükségleteitől függne.