HU/SB 7.13.19


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


19. VERS

kaviḥ kalpo nipuṇa-dṛk
citra-priya-kathaḥ samaḥ
lokasya kurvataḥ karma
śeṣe tad-vīkṣitāpi vā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kaviḥ—nagyon művelt; kalpaḥ—ügyes; nipuṇa-dṛk—intelligens; citra-priya-kathaḥ—képes olyan kellemes szavakkal szólni, melyek örömet okoznak a szívnek; samaḥ—kiegyensúlyozott; lokasya—az embereknek; kurvataḥ—foglalkoznak; karma—gyümölcsöző cselekedetekkel; śeṣe—fekszel; tat-vīkṣitā—látva mindannyiukat; api—noha; —akár.


FORDÍTÁS

Minden tekintetben műveltnek, tapasztaltnak és értelmesnek látszol, uram. Szépen beszélsz, olyan dolgokat mondván, amelyek örömet okoznak a szívnek. Látod, hogy az emberek általában a gyümölcsöző tettekbe merülnek, te mégis itt fekszel tétlenül.


MAGYARÁZAT

Prahlāda Mahārāja tanulmányozta a szent testi vonásait, és sajátosságain keresztül megértette, hogy nagyon értelmes és tapasztalt, annak ellenére, hogy a földön fekszik és nem csinál semmit. Prahlāda természetéből adódóan kíváncsi volt, miért hever ott tétlenül.