HU/SB 7.13.40
40. VERS
- kvacic chaye dharopasthe
- tṛṇa-parṇāśma-bhasmasu
- kvacit prāsāda-paryaṅke
- kaśipau vā parecchayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kvacit—néha; śaye—lefekszem; dhara-upasthe—a puszta földre; tṛṇa—a fűre; parṇa—levelek; aśma—kő; bhasmasu—vagy egy halom hamu; kvacit—néha; prāsāda—palotákban; paryaṅke—a legjobb ágyon; kaśipau—egy párnán; vā—akár; para—egy másiknak; icchayā—a kívánsága szerint.
FORDÍTÁS
Néha a puszta földön fekszem, néha leveleken, füvön vagy kövön, néha hamun, néha pedig mások kívánságára egy palotában alszom, a legjobb ágyban, párnák között.
MAGYARÁZAT
A bölcs brāhmaṇának ez a leírása a különféle születésekre utal, mert az ember annak megfelelően fekszik le, hogy milyen testben van. Néha állatként születik meg, néha pedig királyként. Amikor állatként jön a világra, a földön kell feküdnie, amikor pedig királynak vagy nagyon gazdag embernek születik, akkor ágyakkal és egyéb bútorokkal berendezett hatalmas paloták csodálatos szobáiban alhat. Ezeket a lehetőségeket azonban az élőlény nem saját akaratából kapja meg: valamennyi a legfelsőbb akaratnak (parecchayā) vagy māyā elrendezésének köszönhető. A Bhagavad-gītā (BG 18.61) kijelenti:
- īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ
- hṛd-deśe ’rjuna tiṣṭhati
- bhrāmayan sarva-bhūtāni
- yantrārūḍhāni māyayā
„Ó, Arjuna! A Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van. Ő irányítja az élőlények vándorútját, akik az anyagi energia szekerén ülnek.” Az élőlény anyagi vágyainak megfelelően különféle testeket kap, amelyek csupán gépek, melyeket az anyagi természet ad az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasítására. A Legfelsőbb akaratából az ember különféle testekbe kényszerül, melyekben az élőlény más és más módon fekszik le.