HU/SB 7.15.72


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


72. VERS

ahaṁ ca gāyaṁs tad-vidvān
strībhiḥ parivṛto gataḥ
jñātvā viśva-sṛjas tan me
helanaṁ śepur ojasā
yāhi tvaṁ śūdratām āśu
naṣṭa-śrīḥ kṛta-helanaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

aham—én magam; ca—és; gāyan—más félistenek dicsőségét énekelvén az Úr dicsősége helyett; tat-vidvān—nagyon jól ismerve az éneklés művészetét; strībhiḥ—nőkkel; parivṛtaḥ—körülvéve; gataḥ—odamentem; jñātvā—jól tudva; viśva-sṛjaḥ—a prajāpatik, akik az univerzum ügyeinek irányításával voltak megbízva; tat—az éneklésem mögött rejlő mentalitás; me—enyém; helanam—hanyagság; śepuḥ—megátkoztak; ojasā—nagy erővel; yāhi—legyél; tvam—te; śūdratām—egy śūdra; āśu—azonnal; naṣṭa—mentes; śrīḥ—szépségtől; kṛta-helanaḥ—mert megszegted az illendőség szabályait.


FORDÍTÁS

Nārada Muni folytatta: Engem is meghívtak az ünnepségre, ezért jelen voltam én is, és a számtalan nő gyűrűjében a félistenek dicsőségéről kezdtem csodálatos hangon énekelni. A prajāpatik, az univerzum ügyeiért felelős hatalmas félistenek ezért hatalmas erejükkel megátkoztak: „Sértést követtél el, ezért legyen belőled azonnal śūdra, elveszítve minden szépségedet!”


MAGYARÁZAT

A kīrtanáról a śāstrák azt mondják: śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ (SB 7.5.23), a Legfelsőbb Úr dicsőségét és az Ő szent nevét kell énekelnünk. Ez egyértelmű kijelentés. Śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ: az Úr Viṣṇuról kell énekelnünk, és Őt kell dicsőítenünk, nem pedig egy félistent. Sajnos azonban akadnak olyan ostobák, akik egy félisten nevét alapul véve találnak ki valamiféle kīrtana folyamatot. Ez sértés. A kīrtana a Legfelsőbb Úr, és nem egy félisten dicsőítését jelenti. Vannak emberek, akik Kali-kīrtanát vagy Śiva-kīrtanát találnak ki, sőt, még a māyāvāda iskola nagy sannyāsījai is azt mondják, hogy az ember bármilyen nevet énekelhet, ugyanazt az eredményt éri el vele. Ez a vers azonban elmondja, hogy sok millió évvel ezelőtt, amikor Nārada Muni egy gandharva volt, nem törődött azzal, hogy az Urat kell dicsőíteni, hanem a nők társaságában az eszét vesztve másképp kezdett énekelni, s így a félistenek megátkozták, hogy legyen belőle śūdra. Az első sértést azzal követte el, hogy kéjes nők társaságában csatlakozott a saṅkīrtana csoporthoz, a másodikat pedig azzal, hogy a közönséges, ostoba dalokat a saṅkīrtanával egyenértékűnek vélte. E sértése miatt azt a büntetést kapta, hogy váljon śūdrává.