HU/SB 7.2.12


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


12. VERS

yatra yatra dvijā gāvo
vedā varṇāśrama-kriyāḥ
taṁ taṁ janapadaṁ yāta
sandīpayata vṛścata


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yatra yatra—bárhol; dvijāḥ—a brāhmaṇák; gāvaḥ—a védelmezett tehenek; vedāḥ—a védikus kultúra; varṇa-āśrama—a négy varṇából és négy āśramából álló āryan civilizációnak; kriyāḥ—a tevékenységek; tam tam—azt; jana-padam—a városba; yāta—menjetek; sandīpayata—gyújtsátok fel; vṛścata—vágjátok ki (az összes fát).


FORDÍTÁS

Azonnal menjetek oda, ahol megfelelően védelmezik a teheneket és a brāhmaṇákat, és ahol a varṇāśrama elvek szerint tanulmányozzák a Védákat! Gyújtsátok fel ezeket a helyeket, és gyökerestől vágjátok ki a fákat, az élet forrásait!


MAGYARÁZAT

Ez a vers közvetve a megfelelő emberi civilizációról beszél. A tökéletes emberi civilizációban kell lennie egy olyan osztálynak, amely tökéletesen képzett brāhmaṇákból áll. Szükség van kṣatriyákra is, hogy a śāstrák utasításai szerint szépen irányítsák az országot, valamint kellenek vaiśyák, hogy védelmezzék a teheneket. A gāvaḥ szó arra utal, hogy a teheneknek védelmet kell nyújtanunk. Mivel a védikus civilizáció elpusztult, a tehenek nem kapnak védelmet, sőt, tömegesen mészárolják le őket a vágóhidakon. Így cselekszenek a démonok, s ezért ez egy démonikus civilizáció. A versben említett varṇāśrama-dharma elengedhetetlen az emberi civilizáció létéhez. Ha nincs egy brāhmaṇa, aki irányít, egy kṣatriya, aki tökéletesen uralkodik, és egy tökéletes vaiśya, aki megtermeli az élelmet és megvédi a teheneket, akkor hogyan élhetnének az emberek békésen? Ez nem lehetséges.

Egy másik gondolat az, hogy a fáknak is védelmet kell nyújtanunk. Amíg él, a fát nem szabad ipari célból kivágni. A Kali-yugában a fákat tömegével és fölöslegesen irtják az ipar, főleg a papíripar számára, amely hatalmas mennyiségű papírt készít a démonikus propaganda, az ostoba irodalom, a temérdek újság és sok más papírtermék nyomtatásához. Ez a démonikus civilizáció jellemzője. A fákat tilos kivágni, kivéve, ha az Úr Viṣṇu szolgálatához van szükség rájuk. Yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ (BG 3.9): „Az ember végezze úgy munkáját, hogy az áldozat legyen Viṣṇunak, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik.” De ha a papírgyárak nem termelnének papírt, mondhatja valaki, akkor hogyan tudnánk kinyomtatni az ISKCON irodalmát? A válasz az, hogy a papírgyáraknak kizárólag az ISKCON-irodalom kiadásához lenne szabad papírt készíteniük, mert az ISKCON irodalmát az Úr Viṣṇu szolgálata érdekében nyomtatjuk. Ez az irodalom felvilágosít bennünket kapcsolatunkról az Úr Viṣṇuval, ezért az ISKCON-irodalom kiadása yajña. Yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ (BG 3.9). Ahogy azt a felsőbb tekintélyek elmondják, yajñát kell végeznünk. A fákat kivágni pusztán azért, hogy papírt gyártsunk a nem kívánatos irodalom megjelentetéséhez, a legnagyobb bűn.