HU/SB 7.2.16


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


16. VERS

evaṁ viprakṛte loke
daityendrānucarair muhuḥ
divaṁ devāḥ parityajya
bhuvi cerur alakṣitāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

evam—így; viprakṛte—megzavarva; loke—amikor mindenki; daitya-indra-anucaraiḥ—Hiraṇyakaśipunak, a Daityák királyának a követői által; muhuḥ—újra és újra; divam—a mennyei bolygók; devāḥ—a félistenek; parityajya—feladva; bhuvi—a Föld bolygón; ceruḥ—vándoroltak (hogy lássák a zaklatás mértékét); alakṣitāḥ—a démonok számára láthatatlanul.


FORDÍTÁS

Hiraṇyakaśipu csatlósai újra és újra felfordulást okoztak, s háborgatták az embereket, akiknek így abba kellett hagyniuk a védikus kultúra előírta tetteiket. A félisteneket szintén megzavarta, hogy nem kapnak a yajña gyümölcseiből. Elhagyták otthonaikat a mennyei bolygókon, és a démonok számára láthatatlanul a Földet járták, hogy lássák a katasztrófát.


MAGYARÁZAT

Ahogyan a Bhagavad-gītā elmondja, a yajña végzése az emberi lényeknek és a félisteneknek egyaránt szerencsét hoz. Amikor a démonok zaklatása meggátolta a yajñák végzését, a félistenek nem kaphatták meg a yajña gyümölcseit, s ez akadályozta őket kötelességeik végrehajtásában. Eljöttek hát a Földre, hogy lássák, hogyan üldözik a démonok az embereket, s hogy fontolóra vegyék, mit tegyenek.