HU/SB 7.2.46


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


46. VERS

bhūtendriya-mano-liṅgān
dehān uccāvacān vibhuḥ
bhajaty utsṛjati hy anyas
tac cāpi svena tejasā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhūta—az öt anyagi elem által; indriya—a tíz érzék; manaḥ—és az elme; liṅgān—jellemzett; dehān—durva anyagi testek; ucca-avacān—felsőbbrendű és alsóbbrendű; vibhuḥ—az egyéni lélek, aki a test és az érzékek ura; bhajati—eléri; utsṛjati—feladja; hi—valójában; anyaḥ—különbözik tőle; tat—az; ca—szintén; api—valóban; svena—a sajátja által; tejasā—a fejlett tudás ereje.


FORDÍTÁS

Az öt anyagi elem, a tíz érzék és az elme együttesen alkotják a durva és a finom test különböző részeit. Az élőlény kapcsolatba kerül felsőbbrendű vagy alsóbbrendű anyagi testeivel, s később saját erejéből elhagyja őket. Ezt az erőt az élőlény személyes hatalmának a részeként érzékelhetjük, amelynek segítségével képes arra, hogy különféle testekre tegyen szert.


MAGYARÁZAT

A feltételekhez kötött lélek rendelkezik tudással, és ha durva és finom testét teljes mértékben arra akarja használni, hogy valódi fejlődést érjen el az életében, megteheti. Ezért mondja ez a vers, hogy felsőbbrendű értelmével (svena tejasā), a megfelelő forrásból    —    a lelki tanítómestertől vagy az ācāryától    —    szerzett felsőbbrendű tudás felsőbbrendű erejével képes feladni feltételekhez kötött életét az anyagi testben, s hazatérhet, vissza Istenhez. Ha azonban az anyagi világ sötétségében akar maradni, ez is módjában áll. Az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 9.25) a következőképpen erősíti meg ezt:

yānti deva-vratā devān
pitṝn yānti pitṛ-vratāḥ
bhūtāni yānti bhūtejyā
yānti mad-yājino ’pi mām

„A félisteneket imádók a félistenek között fognak újraszületni, az ősatyák imádói az ősatyákhoz jutnak; akik a szellemeket és kísérteteket imádják, azok közéjük születnek, s akik Engem imádnak, azok Velem fognak élni.”

Az emberi test érték. Használhatjuk arra, hogy felsőbb bolygórendszerekbe kerüljünk, a Pitṛlokára, vagy maradhatunk ebben az alsóbb bolygórendszerben, de ha valaki igyekszik, akkor haza is térhet, vissza Istenhez. Az erőt ehhez az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Felsőlélek adja. Az Úr éppen ezért azt mondja: mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca (BG 15.15). „Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.” Ha valaki arra vágyik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége valódi tudásban részesítse, megszabadulhat azoktól a kötelékektől, amelyek arra kényszerítik, hogy újra és újra anyagi testekbe kerüljön. Ha valaki elfogadja az Úr odaadó szolgálatát, és meghódol Neki, az Úr kész úgy irányítani őt, hogy haza tudjon térni, vissza Istenhez, ha azonban ostoba módjára a sötétségben akar maradni, folytathatja anyagi létét.