HU/SB 7.2.6


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

sapatnair ghātitaḥ kṣudrair
bhrātā me dayitaḥ suhṛt
pārṣṇi-grāheṇa hariṇā
samenāpy upadhāvanaiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sapatnaiḥ—az ellenségek által*; ghātitaḥ—megölték; kṣudraiḥ—hatalma jelentéktelen; bhrātā—öcsém; me—enyém; dayitaḥ—nagyon kedves; suhṛt—jóakaró; pārṣṇi-grāheṇa—hátulról támadva; hariṇā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége által; samena—mindenkivel (a félistenekkel és démonokkal is) egyenlően bánik; api—habár; upadhāvanaiḥ—az imádók, a félistenek által.


FORDÍTÁS

Jelentéktelen ellenségeim, a félistenek összefogtak, hogy elpusztítsák oly drága és engedelmes jóakarómat, öcsémet, Hiraṇyākṣát. Noha a Legfelsőbb Úr, Viṣṇu mindannyiunkkal egyformán bánik    —    a félistenekkel és a démonokkal egyaránt    —,    ez alkalommal a félistenek oldalára állt, akik nagy odaadással imádták Őt, és segített nekik megölni Hiraṇyākṣát.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītā (BG 9.29) kijelenti: samo ’haṁ sarva-bhūteṣu, az Úr minden élőlénnyel egyformán bánik. A félistenek és a démonok egyaránt élőlények; hogyan lehetséges hát, hogy az Úr kedvezett az élőlények egyik csoportjának, és szembefordult a másikkal? Igazság szerint nem fordulhat elő, hogy az Úr részrehajló legyen. Mégis, mivel a félistenek, a bhakták mindig szigorúan követik a Legfelsőbb Úr parancsait, őszinteségük miatt győzedelmeskednek a démonok felett, akik tudják ugyan, hogy Viṣṇu a Legfelsőbb Úr, mégsem követik az utasításait. Amiatt, hogy a démonok örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, Viṣṇura gondolnak, haláluk után általában elérik a sāyujya-muktit. Hiraṇyakaśipu démon azzal vádolta az Urat, hogy részrehajló volt, mert a félistenek imádták Őt, valójában azonban az Úr, akárcsak egy ország kormánya, egyáltalán nem részrehajló. A kormány egyetlen állampolgárral sem kivételez, de ha valaki engedelmeskedik az állam törvényeinek, végtelen lehetőséget kap arra, hogy békésen élhessen, és elérje azt, ami valóban az érdeke.



* A démonok és a félistenek egyaránt a legfelsőbb mesternek tekintik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, ám a félistenek követik Őt, míg a démonok szembeszállnak Vele. A félisteneket és a démonokat így egy férj két feleségéhez hasonlítják. Mindkét feleség sapatnīja (társfelesége) a másiknak, ezért használja ez a vers a sapatnaiḥ szót.