HU/SB 7.3.30
30. VERS
- tvaṁ sapta-tantūn vitanoṣi tanvā
- trayyā catur-hotraka-vidyayā ca
- tvam eka ātmātmavatām anādir
- ananta-pāraḥ kavir antarātmā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tvam—te; sapta-tantūn—a hétféle védikus, rituális szertartás az agniṣṭoma-yajñával kezdődően; vitanoṣi—elterjednek; tanvā—tested által; trayyā—a három Véda; catuḥ-hotraka—a védikus papok négy fajtájának, akiket hotānak, adhvaryunak, brahmának és udgātānak neveznek; vidyayā—a szükséges tudás által; ca—szintén; tvam—te; ekaḥ—egy; ātmā—a Felsőlélek; ātma-vatām—minden élőlénynek; anādiḥ—kezdet nélkül; ananta-pāraḥ—vég nélkül; kaviḥ—a legfelsőbb ösztönző; antaḥ-ātmā—a Felsőlélek a szív mélyén.
FORDÍTÁS
Kedves uram! Testeddel — amely maga a Védák személyisége —, valamint a yajñákat végző brāhmaṇák cselekedeteit illető tudással elterjeszted a hétféle, agniṣṭomával kezdődő áldozat védikus rituális szertartásait. Te vagy az is, aki a yajña-brāhmaṇákat arra ösztönzöd, hogy elvégezzék a három Védában említett szertartásokat. Minden élőlény Legfelsőbb Lelkeként, Felsőlelkeként kezdet nélküli, vég nélküli és mindentudó vagy, túl az idő és a tér korlátain.
MAGYARÁZAT
A védikus rituális ceremóniákat, az ezekről szóló tudást és azt a személyt, aki elvégzi e szertartásokat, a Legfelsőbb Lélek ösztönzi. A Bhagavad-gītā (BG 15.15) megerősíti: mattaḥ smṛtir jñānam apihanaṁ ca, az Úrtól jön a emlékezet, a tudás és a feledékenység. A Felsőlélek mindenki szívében jelen van (sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭaḥ, īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe ’rjuna tiṣṭhati (BG 18.61)), s ha valaki fejlett a védikus tudásban, a Felsőlélek vezeti őt. Az Úr Felsőlélekként ad belső ösztönzést annak, aki alkalmas arra, hogy védikus rituális szertartásokat végezzen. Ehhez négyféle papra, ṛtvikre van szükség. Rájuk utal a hotā, adhvaryu, brahma és udgātā elnevezés.