HU/SB 7.5.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

ayaṁ me bhrātṛ-hā so ’yaṁ
hitvā svān suhṛdo ’dhamaḥ
pitṛvya-hantuḥ pādau yo
viṣṇor dāsavad arcati


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ayam—ez; me—enyém; bhrātṛ-hā—a fivér gyilkosa; saḥ—ő; ayam—ez; hitvā—feladván; svān—saját; suhṛdaḥ—jóakaró; adhamaḥ—nagyon hitvány; pitṛvya-hantuḥ—aki megölte nagybátyját, Hiraṇyākṣát; pādau—két lábánál; yaḥ—aki; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇué; dāsa-vat—mint egy szolga; arcati—szolgálja.


FORDÍTÁS

Ez a fiú, Prahlāda a fivérem gyilkosa, mert megtagadta a családját, hogy az ellenség, az Úr Viṣṇu odaadó szolgálatába szegődjön, mint egy cseléd!


MAGYARÁZAT

Hiraṇyakaśipu a fivére gyilkosának tekintette fiát, Prahlāda Mahārāját, mert Prahlāda Mahārāja az Úr Viṣṇu odaadó szolgálatát végezte. Prahlāda Mahārājára a sārūpya felszabadulás várt, s így az Úr Viṣṇura hasonlított. Hiraṇyakaśipu ezért végezni akart vele. A bhakták, a vaiṣṇavák a sārūpya, a sālokya, a sārṣṭi és a sāmīpya felszabadulást érik el, míg a māyāvādīk a sāyujya felszabadulást kapják. A sāyujya-mukti azonban nem túl biztonságos, ám a sārūpya-mukti, a sālokya-mukti, a sārṣti-mukti és a sāmīpya-mukti kétségtelenül az. Noha az Úr Viṣṇu, Nārāyaṇa szolgái a Vaikuṇṭha bolygókon az Úrral azonos helyzetben vannak, az ott élő bhakták nagyon jól tudják, hogy az Úr a mester, ők pedig a szolgák.