HU/SB 7.5.54
54. VERS
- yadācāryaḥ parāvṛtto
- gṛhamedhīya-karmasu
- vayasyair bālakais tatra
- sopahūtaḥ kṛta-kṣaṇaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; ācāryaḥ—a tanárok; parāvṛttaḥ—elmerültek; gṛha-medhīya—a családos életnek; karmasu—a kötelességeiben; vayasyaiḥ—vele egykorú barátai; bālakaiḥ—fiúk; tatra—ott; saḥ—ő (Prahlāda Mahārāja); apahūtaḥ—hívták; kṛta-kṣaṇaiḥ—egy kedvező pillanat elérkeztével.
FORDÍTÁS
Amikor a tanárok hazatértek, hogy eleget tegyenek családi kötelességeiknek, egykorú iskolatársai hívták Prahlāda Mahārāját, hogy használják ki a szabadidejüket, s játsszanak.
MAGYARÁZAT
Ebédszünetben, amikor a tanárok pár órára elhagyták a tantermeket, a gyerekek játszani hívták Prahlāda Mahārāját. Ám ahogy a következő versekből megtudhatjuk, Prahlāda Mahārāját nem nagyon érdekelte a játék. Ehelyett minden pillanatot arra akart használni, hogy fejlődjön a Kṛṣṇa-tudatban. Ezért aztán ahogy ebben a versben a kṛta-kṣaṇaiḥ szó utal rá, a megfelelő pillanatban, amint lehetősége kínálkozott a Kṛṣṇa-tudat prédikálására, Prahlāda Mahārāja kihasználta az időt, ahogyan a következő versből megtudhatjuk.