HU/SB 7.7.30-31
30-31. VERSEK
- guru-śuśrūṣayā bhaktyā
- sarva-labdhārpaṇena ca
- saṅgena sādhu-bhaktānām
- īśvarārādhanena ca
- śraddhayā tat-kathāyāṁ ca
- kīrtanair guṇa-karmaṇām
- tat-pādāmburuha-dhyānāt
- tal-liṅgekṣārhaṇādibhiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
guru-śuśrūṣayā—a hiteles lelki tanítómester szolgálata által; bhaktyā—hittel és odaadással; sarva—minden; labdha—anyagi nyereségeknek; arpaṇena—a felajánlása által (a gurunak, vagyis Kṛṣṇának a lelki tanítómesteren keresztül); ca—és; saṅgena—a társulás által; sādhu-bhaktānām—a bhaktáknak és a szenteknek; īśvara—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ārādhanena—az imádata által; ca—és; śraddhayā—nagy hittel; tat-kathāyām—az Úrról szóló beszélgetésekben; ca—és; kīrtanaiḥ—a dicsőítésével; guṇa-karmaṇām—az Úr transzcendentális tulajdonságainak és cselekedeteinek; tat—Övé; pāda-amburuha—a lótuszlábon; dhyānāt—meditálva; tat—Övé; liṅga—formák (mūrtik); īkṣa—megfigyelve; arhaṇa-ādibhiḥ—és imádat által.
FORDÍTÁS
El kell fogadnunk egy hiteles lelki tanítómestert, nagy odaadással és hittel kell szolgálnunk őt, s mindenünket fel kell ajánlanunk neki. A szentek és a bhakták társaságában imádnunk kell az Urat, hittel kell hallgatnunk dicsőségét, magasztalnunk kell transzcendentális jellemét és cselekedeteit, mindig meditálnunk kell lótuszlábán, valamint a śāstra és a guru utasításait szigorúan betartva imádnunk kell a mūrtiját.
MAGYARÁZAT
Az előző versben az állt, hogy az a folyamat, amely azonnal megnöveli az ember szeretetét és vonzódását az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt, a legjobb a sok ezer módszer közül, amelynek segítségével megszabadulhatunk az anyagi lét kötelékeitől. Az írásokban azt is olvashatjuk, hogy dharmasya tattvaṁ nihitaṁ guhāyām: valójában a vallásos elvek mögött álló igazság rendkívül titkos. Ennek ellenére nagyon könnyen megérthetjük, ha valóban elfogadjuk a vallás elveit. Dharmaṁ tu sākṣād bhagavat-praṇītam, jelenti ki a śāstra (SB 6.3.19): a vallás folyamatát a Legfelsőbb Úr nyilatkoztatta ki, mert Ő a legfelsőbb hiteles tekintély. Erre utalt az előző versben a bhagavatoditaḥ szó is. Az Úr parancsolatai vagy útmutatásai csalhatatlanok, és kétségtelenül hasznára válnak mindenkinek. Az Ő útmutatása alapján a vallás tökéletes formája a bhakti-yoga, ahogyan ez a vers elmagyarázza.
A bhakti-yoga gyakorlásához az embernek először el kell fogadnia egy hiteles lelki tanítómestert. Śrīla Rūpa Gosvāmī Bhakti-rasāmṛta-sindhu című könyvében a következőket tanácsolja (B.r.s. 1.2.74-75):
- guru-pādāśrayas tasmāt
- kṛṣṇa-dīkṣādi-śikṣaṇam
- viśrambheṇa guroḥ sevā
- sādhu-vartmānuvartanam
- sad-dharma-pṛcchā bhogādi-
- tyāgaḥ kṛṣṇasya hetave
Első kötelességünk az, hogy elfogadjunk egy hiteles lelki tanítómestert. A tanítványnak nagyon kíváncsinak kell lennie; vágynia kell arra, hogy megismerje a teljes igazságot az örök vallásról (sanātana-dharma). A guru-śuśrūṣayā szavak azt jelentik, hogy személyesen kell szolgálnunk a lelki tanítómestert: gondoskodnunk kell teljes testi kényelméről, segítenünk kell neki amikor fürdik, öltözködik, amikor aludni tér vagy eszik, és így tovább. Ezt nevezik guru-śuśrūṣaṇamnak. A tanítványnak cselédként kell a lelki tanítómestert szolgálnia, és mindenét oda kell adnia neki. Prāṇair arthair dhiyā vācā. Mindenkinek van élete, vagyona, értelme és vannak szavai — mindezt fel kell ajánlania az Istenség Legfelsőbb Személyiségének a lelki tanítómesteren keresztül. Kötelességünk, hogy mindent felajánljunk a lelki tanítómesternek, ám ezt a felajánlást szívvel és lélekkel kell tennünk, nem pedig csak a látszat kedvéért, hogy anyagi tekintélyre tegyünk szert. Ezt a felajánlást arpanáṇak nevezik. Ezenkívül bhakták, szentek között kell élnünk, hogy megtanuljuk az illemet és a megfelelő viselkedést az odaadó szolgálat során. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy amit felajánlunk a lelki tanítómesternek, azt szeretettel és ragaszkodással kell tennünk, nem pedig az anyagi tisztelet reményében. Ajánlatos a bhakták társaságát keresnünk, de szükség van arra, hogy különbséget tegyünk. Egy sādhunak, egy szentnek valóban szentnek kell lennie a viselkedésében (sādhavaḥ sad-ācārāḥ). Ha valaki nem követi az előírt viselkedési normákat, akkor nem nevezhető teljes mértékben sādhunak vagy szentnek. Egy vaiṣṇavának, egy sādhunak ezért teljes mértékben követnie kell a viselkedési normákat. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt mondja, hogy egy vaiṣṇavának, egy olyan embernek, aki beavatást nyert a vaiṣṇava vallásba, fel kell ajánlanunk a vaiṣṇavákat megillető tiszteletet, ami azt jelenti, hogy szolgálnunk kell és imákkal kell dicsőítenünk. Ha azonban nem méltó erre, nem szabad társulnunk vele.