HU/SB 7.8.28
28. VERS
- taṁ śyena-vegaṁ śata-candra-vartmabhiś
- carantam acchidram upary-adho hariḥ
- kṛtvāṭṭa-hāsaṁ kharam utsvanolbaṇaṁ
- nimīlitākṣaṁ jagṛhe mahā-javaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—őt (Hiraṇyakaśiput); śyena-vegam—egy sólyom sebességével haladva; śata-candra-vartmabhiḥ—ügyesen forgatva kardját és pajzsát, melyet száz hold alakú jel díszített; carantam—mozogva; acchidram—nem volt gyenge pontja; upari-adhaḥ—fent és lent; hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; kṛtvā—tenni; aṭṭa-hāsam—a hangos nevetés; kharam—rendkívül éles; utsvana-ulbaṇam—hatalmas hangja miatt nagyon félelmetes; nimīlita—csukott; akṣam—szem; jagṛhe—elfogta; mahā-javaḥ—a nagy hatalmú Úr.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a nagy erejű és hatalmas Nārāyaṇa hangos, éles nevetést hallatva megragadta Hiraṇyakaśiput, aki kardjával és pajzsával védte magát, egyetlen támadható pontot sem hagyva. Hiraṇyakaśipu egy sólyom sebességével szállt néha az égen, néha a földön, becsukott szemmel, Nṛsiṁhadeva nevetésétől rettegve.