HU/SB 8.17.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

śrī-śuka uvāca
adityaivaṁ stuto rājan
bhagavān puṣkarekṣaṇaḥ
kṣetra-jñaḥ sarva-bhūtānām
iti hovāca bhārata


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; adityā—Aditi; evam—így; stutaḥ—imádta; rājan—ó, király (Parīkṣit Mahārāja); bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét; puṣkara-īkṣaṇaḥ—akinek szeme olyan, mint a lótuszvirág; kṣetra-jñaḥ—a Felsőlelke; sarva-bhūtānām—minden élőlénynek; iti—így; ha—valóban; uvāca—válaszolt; bhārata—ó, Bharata-dinasztia legjobbja.


FORDÍTÁS

Śukadeva Gosvāmī így szólt: Ó, Parīkṣit király, legkiválóbb a Bharata-dinasztiában! Ekképp imádta Aditi a lótuszszemű Urat, minden élőlény Felsőlelkét, aki a következőképpen válaszolt neki: