HU/SB 8.17.9


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

viśvāya viśva-bhavana-sthiti-saṁyamāya
svairaṁ gṛhīta-puru-śakti-guṇāya bhūmne
sva-sthāya śaśvad-upabṛṁhita-pūrṇa-bodha-
vyāpāditātma-tamase haraye namas te


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

viśvāya—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki valójában az egész univerzum; viśva—az univerzumnak; bhavana—a teremtése; sthiti—fenntartása; saṁyamāya—és megsemmisítése; svairam—teljesen független; gṛhīta—kézbe véve; puru—teljesen; śakti-guṇāya—az anyagi természet három kötőerejét irányítva; bhūmne—a leghatalmasabb; sva-sthāya—aki mindig eredeti formájában létezik; śaśvat—örökké; upabṛṁhita—elért; pūrṇa—teljes; bodha—tudás; vyāpādita—teljesen megsemmisült; ātma-tamase—illuzórikus energiád; haraye—a Legfelsőbb Úrnak; namaḥ te—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked.


FORDÍTÁS

Uram! Te vagy a mindent átható kozmikus forma, az univerzum teljesen független teremtője, fenntartója és elpusztítója. Noha energiádat az anyagban használod, mindig eredeti formádban létezel, s e helyzetből sohasem esel le, mert tudásod tévedhetetlen, és minden esetben megfelelő. Téged az illúzió sohasem téveszt meg. Ó, Uram, hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat Neked!


MAGYARÁZAT

A Caitanya-caritāmṛta (Ādi 2.117) így ír:

siddhānta baliyā citte nā kara alasa
ihā ha-ite kṛṣṇe lāge sudṛḍha mānasa

Annak, aki arra törekszik, hogy teljesen Kṛṣṇa-tudatúsá váljon, ismernie kell az Úr dicsőségét annyira, amennyire csak dicsőségét meg lehet érteni. Aditi ebben a versben erre a dicsőségre utal. Az univerzum nem más, mint az Úr külső energiája. Ezt erősíti meg a Bhagavad-gītā (BG 9.4): mayā tatam idaṁ sarvam. Mindaz, amit ebben az univerzumban látunk, nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége energiájának kiterjedése, ahogyan a napfény és a hő mindenhol az univerzumban a nap kiterjedése. Amikor valaki meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, felülemelkedik az illuzórikus energia hatásán, mert a Legfelsőbb Úr, aki tökéletesen bölcs, és mindenki szívében ott lakozik    —    különösen a bhakta szívében   —,    megadja neki azt az értelmet, amelynek segítségével bizonyosan nem lesz az illúzió áldozata.