HU/SB 8.19.25


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


25. VERS

puṁso ’yaṁ saṁsṛter hetur
asantoṣo ’rtha-kāmayoḥ
yadṛcchayopapannena
santoṣo muktaye smṛtaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

puṁsaḥ—az élőlényé; ayam—ez; saṁsṛteḥ—az anyagi lét folytatásának; hetuḥ—az oka; asantoṣaḥ—elégedetlenség azzal az eredménnyel, amit a sors elrendelt számára; artha-kāmayoḥ—a kéjes vágyak miatt és az egyre több pénz kedvéért; yadṛcchayā—a sors ajándékával; upapannena—amit elért; santoṣaḥ—elégedettség; muktaye—a felszabadulásra; smṛtaḥ—alkalmasnak tekintik.


FORDÍTÁS

Az anyagi lét következtében az ember örökké elégedetlen: kéjes vágyai beteljesületlenek maradnak, s kudarcot vall abban a törekvésében is, hogy mind több és több pénzt szerezzen. Ez az oka, hogy folytatnia kell anyagi létét, amelyben újra és újra a születés és a halál vár rá. Aki azonban megelégszik azzal, amit a sors ad számára, az alkalmas arra, hogy kiszabaduljon az anyagi létből.