HU/SB 8.20.21


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


21. VERS

tad vāmanaṁ rūpam avardhatādbhutaṁ
harer anantasya guṇa-trayātmakam
bhūḥ khaṁ diśo dyaur vivarāḥ payodhayas
tiryaṅ-nṛ-devā ṛṣayo yad-āsata


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat—azt; vāmanam—az Úr Vāmana inkarnációja; rūpam—forma; avardhata—egyre nőtt és nőtt; adbhutam—kétségtelenül nagyon csodálatos; hareḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; anantasya—a határtalannak; guṇa-traya-ātmakam—akinek teste a három kötőerőből (a jóságból, a szenvedélyből és a tudatlanságból) álló anyagi energián keresztül kiterjed; bhūḥ—a föld; kham—az ég; diśaḥ—minden irány; dyauḥ—a bolygórendszerek; vivarāḥ—a különféle lyukak az univerzumban; payodhayaḥ—nagy tengerek és óceánok; tiryak—alacsonyabb rendű állatok, madarak és vadállatok; nṛ—emberi lények; devāḥ—félistenek; ṛṣayaḥ—nagy szentek; yat—ahol; āsata—éltek.


FORDÍTÁS

Ekkor a határtalan Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki Vāmana alakját öltötte Magára, az anyagi energián keresztül cselekedve növekedni kezdett, mindaddig, míg végül minden a testében volt, ami az univerzumban létezett    —    a Föld, a bolygórendszerek, az ég, az égtájak, az univerzum különféle üregei, a tengerek, az óceánok, a madarak, a vadállatok, az emberi lények, a félistenek és a nagy szentek egyaránt.


MAGYARÁZAT

Bali Mahārāja adományt akart adni Vāmanadevának, az Úr azonban kiterjesztette a testét, s megmutatta Bali Mahārājának, hogy az univerzumban már minden az Ő testében van. Valójában senki sem adhat semmit az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, hiszen Ő mindenben teljes. Néha láthatjuk, hogy a bhakták Gangesz-vizet ajánlanak fel a Gangesznak. Miután a bhakta megfürdött, vizet vesz a tenyerébe, s visszaajánlja azt a folyónak. Amikor valaki egy tenyérnyi vizet merít a Gangeszból, a Gangesz nem lesz kevesebb, és ugyanígy nem lesz több attól, hogy a bhakta a tenyerében tartott vizet felajánlja neki. Ezzel a felajánlással azonban a bhakta Gangesz anya híveként válik híressé. Ehhez hasonlóan bármit ajánlunk fel odaadással és hittel, amit felajánlunk, nem a miénk, és az Istenség Legfelsőbb Személyiségét sem teszi gazdagabbá. De ha valaki felajánlja azt, ami a tulajdonában van, elismert bhaktává válik. Ezt azzal a példával illusztrálhatjuk, hogy amikor valakinek az arcát virágfüzér és szantálpép díszíti, ha tükörbe néz, arcának tükörképe szintén szép lesz. Minden dolog eredeti forrása az Istenség Legfelsőbb Személyisége, s Ő a mi eredeti forrásunk is. Ezért amikor az Istenség Legfelsőbb Személyiségét felékesítjük, a bhakták és az élőlények is mind automatikusan szépek lesznek.