HU/SB 8.22.27


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


27. VERS

māna-stambha-nimittānāṁ
janmādīnāṁ samantataḥ
sarva-śreyaḥ-pratīpānāṁ
hanta muhyen na mat-paraḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

māna—az alaptalan tekintélynek; stambha—e miatt a szemtelenség miatt; nimittānām—amelyek az okok; janma-ādīnām—mint például előkelő családban megszületni; samantataḥ—együttvéve; sarva-śreyaḥ—az élet legfőbb hasznára; pratīpānām—amelyek akadályok; hanta—szintén; muhyet—megzavarodik; na—nem; mat-paraḥ—tiszta bhaktám.


FORDÍTÁS

Noha a nemes születés és a hasonló fenségek akadályozzák a fejlődést az odaadó szolgálatban, mert alaptalan tekintélyhez és büszkeséghez vezetnek, ezek a kincsek az Istenség Legfelsőbb Személyisége tiszta bhaktáját sohasem zavarják meg.


MAGYARÁZAT

Az olyan bhakták, mint Dhruva Mahārāja, aki korlátlan anyagi gazdagságra tett szert, elnyerték az Istenség Legfelsőbb Személyisége különleges kegyét. Kuvera egyszer meg akarta áldani Dhruva Mahārāját, Dhruva Mahārāja azonban annak ellenére, hogy bármilyen kincset kérhetett volna, csupán azért könyörgött Kuverához, hogy folytathassa az Istenség Legfelsőbb Személyiségének végzett odaadó szolgálatát. Ha egy bhakta tántoríthatatlan az odaadó szolgálatban, nincs szükség arra, hogy az Úr megfossza anyagi kincseitől. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége sohasem veszi el azt az anyagi gazdagságot, amire az ember odaadó szolgálatával tett szert, noha az olyan kincseket, melyek jámbor tettekből származnak, néha elveszi. Mindezt azért teszi, hogy megszabadítsa a bhaktát a büszkeségtől, vagy, hogy jobb körülmények közé helyezze az odaadó szolgálatban. Ha egy különleges bhaktának prédikálnia kellene, de nem mond le a családi életről vagy az anyagi gazdagságáról, hogy az Urat szolgálja, az Úr bizonyosan elveszi tőle kincseit, s megszilárdítja az odaadó szolgálatban. A tiszta bhakta így teljesen átadhatja magát a Kṛṣṇa-tudat terjesztésének.