HU/SB 8.3.20-21


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20-21. VERSEK

ekāntino yasya na kañcanārthaṁ
vāñchanti ye vai bhagavat-prapannāḥ
aty-adbhutaṁ tac-caritaṁ sumaṅgalaṁ
gāyanta ānanda-samudra-magnāḥ
tam akṣaraṁ brahma paraṁ pareśam
avyaktam ādhyātmika-yoga-gamyam
atīndriyaṁ sūkṣmam ivātidūram
anantam ādyaṁ paripūrṇam īḍe


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ekāntinaḥ—tiszta bhakták (akik a Kṛṣṇa-tudaton kívül semmi másra nem vágynak); yasya—az Úr, akinek; na—nem; kañcana—néhány; artham—áldás; vāñchanti—vágynak; ye—azok a bhakták, akik; vai—valójában; bhagavat-prapannāḥ—teljesen meghódoltak az Úr lótuszlábánál; ati-adbhutam—amelyek csodálatosak; tat-caritam—az Úr cselekedetei; su-maṅgalam—és nagyon kedvező (hallani); gāyantaḥ—az énekléssel és a hallással; ānanda—a transzcendentális gyönyörnek; samudra—az óceánjában; magnāḥ—akik elmerülnek; tam—Neki; akṣaram—örökké létező; brahma—a Legfelsőbb; param—transzcendentális; para-īśam—a legfelsőbb személyiségek Ura; avyaktam—láthatatlan, vagyis az elme és az érzékek segítségével nem lehet megvalósítani; ādhyātmika—transzcendentális; yoga—bhakti-yogával, odaadó szolgálattal; gamyam—elérhető (bhaktyā mām abhijānāti); ati-indriyam—túl az anyagi érzékek felfogásán; sūkṣmam—parányi; iva—mint; ati-dūram—nagyon messzi; anantam—határtalan; ādyam—minden dolog eredeti oka; paripūrṇam—tökéletesen teljes; īḍe—hódolatomat ajánlom.


FORDÍTÁS

A tiszta bhakták, akik semmi másra nem vágynak, mint hogy az Urat szolgálhassák, tökéletesen meghódolva imádják Őt. Örökké rendkívül csodálatos és áldásos tetteiről hallanak és beszélnek, és mindig a transzcendentális gyönyör óceánjába merülnek. Az ilyen bhakták sohasem kérnek az Úrtól semmilyen áldást. Én azonban most veszélyben vagyok, s ezért ehhez az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez imádkozom, aki örökké létezik, aki láthatatlan, aki valamennyi nagy személyiség, köztük Brahmā Ura, és akit egyedül a transzcendentális bhakti-yogával lehet elérni. Az Úr rendkívül finom, ezért túl van érzékeim felfogóképességén, és transzcendentálisan minden külső megvalósítás fölött áll. Határtalan Ő, Ő az eredeti ok, és mindennel teljes mértékben rendelkezik. Hódolatomat ajánlom Neki!


MAGYARÁZAT

A Bhakti-rasāmṛta-sindhu a következőképpen ír:

anyābhilāṣitā-śūnyaṁ
jñāna-karmādy-anāvṛtam
ānukūlyena kṛṣṇānu-
śīlanaṁ bhaktir uttamā
(Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.1.11)

„A Legfelsőbb Úrnak, Kṛṣṇának kedvezően kell transzcendentális szerető szolgálatot végeznünk, anélkül, hogy a gyümölcsöző cselekedetek vagy filozófiai spekuláció révén valamilyen anyagi haszonra vagy nyereségre vágynánk. Ezt nevezik tiszta odaadó szolgálatnak.” A tiszta bhaktáknak nincs mit kérniük az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, ám Gajendrát, az elefántok királyát a körülmények arra kényszerítették, hogy egy azonnali áldást kérjen, mert nem volt más módja a menekülésre. Néha, ha nincs más választása, a tiszta bhakta teljesen a Legfelsőbb Úr kegyére bízva magát valamilyen áldásért imádkozik Hozzá. Az ilyen ima azonban megbánást is tartalmaz. Aki mindig az Úr transzcendentális kedvteléseiről hall és énekel, az mindig egy olyan síkon áll, ahol nem kér semmilyen anyagi áldást. Ha valaki nem teljesen tiszta bhakta, nem élvezheti azt a transzcendentális boldogságot, amelyet abból meríthet valaki, hogy a saṅkīrtana mozgalom eksztázisában énekel és táncol. Egy közönséges bhakta számára ez az eksztázis nem lehetséges. Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu megmutatta nekünk, hogyan élvezhetünk transzcendentális boldogságot pusztán azzal, hogy eksztázisban énekelünk, hallunk és táncolunk. Ez a bhakti-yoga. Az elefántok királya, Gajendra ezért azt mondta: ādhyātmika-yoga-gamyam, s ezzel arra utalt, hogy ha valaki nem áll ezen a transzcendentális síkon, nem közelítheti meg a Legfelsőbb Urat. Azt az áldást, hogy valaki alkalmassá válik arra, hogy megközelítse az Urat, csak sok-sok élet után lehet elnyerni, Śrī Caitanya Mahāprabhu azonban mindenkinek megadta ezt, még azoknak az elesett lelkeknek is, akik semmit sem örököltek a lelki élet tekintetében. Ezt láthatjuk a Kṛṣṇa-tudatú mozgalomban. A bhakti-yoga útja tehát az a tiszta folyamat, amellyel megközelíthetjük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Bhaktyāham ekayā grāhyaḥ: a Legfelsőbb Urat kizárólag az odaadó szolgálat segítségével lehet megközelíteni. Az Úr így szól a Bhagavad-gītāban (BG 7.1):

mayy āsakta-manāḥ pārtha
yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ
asaṁśayaṁ samagraṁ māṁ
yathā jñāsyasi tac chṛṇu

„Halld most, ó, Pṛthā fia, hogyan ismerhetsz meg Engem teljesen, kétségektől mentesen, ha tudatodat Bennem elmerítve, elmédet Rám szögezve gyakorlod a yogát!” Az ember teljesen, kétségektől mentesen megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét pusztán azzal, hogy ragaszkodik a Kṛṣṇa-tudathoz, és állandóan Kṛṣṇa lótuszlábára gondol.