HU/SB 8.5.17-18


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17-18. VERSEK

niśāmyaitat sura-gaṇā
mahendra-varuṇādayaḥ
nādhyagacchan svayaṁ mantrair
mantrayanto viniścitam
tato brahma-sabhāṁ jagmur
meror mūrdhani sarvaśaḥ
sarvaṁ vijñāpayāṁ cakruḥ
praṇatāḥ parameṣṭhine


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

niśāmya—hallották; etat—ezt az esetet; sura-gaṇāḥ—az összes félisten; mahā-indra—Indra király; varuṇa-ādayaḥ—Varuṇa és más félistenek; na—nem; adhyagacchan—elérték; svayam—személyesen; mantraiḥ—megfontolva; mantrayantaḥ—megvitatva; viniścitam—egy igaz végkövetkeztetés; tataḥ—ezután; brahma-sabhām—az Úr Brahmā gyülekezetébe; jagmuḥ—mentek; meroḥ—a Sumeru-hegynek; mūrdhani—a tetején; sarvaśaḥ—mindannyian; sarvam—mindent; vijñāpayām cakruḥ—elmondtak neki; praṇatāḥ—hódolatukat ajánlották; parameṣṭhine—az Úr Brahmānak.


FORDÍTÁS

Amikor az Úr Indra, Varuṇa és a többi félisten látták, milyen körülmények között kell élniük, megtanácskozták a dolgot egymás között, de nem jöttek rá a megoldásra. Ekkor valamennyien összegyűltek, és a Sumeru-hegy csúcsára mentek. Ott az Úr Brahmā gyülekezeti termében a földre borultak, hogy hódolatukat ajánlják az Úr Brahmānak, majd elmondták neki, mi történt.