HU/SB 9.10.13
13. VERS
- yad-roṣa-vibhrama-vivṛtta-kaṭākṣa-pāta-
- sambhrānta-nakra-makaro bhaya-gīrṇa-ghoṣaḥ
- sindhuḥ śirasy arhaṇaṁ parigṛhya rūpī
- pādāravindam upagamya babhāṣa etat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat-roṣa—kinek dühét; vibhrama—okozta; vivṛtta—fordult; kaṭākṣa-pāta—a pillantása által; sambhrānta—felkavarta; nakra—krokodilok; makaraḥ—és cápák; bhaya-gīrṇa-ghoṣaḥ—akinek nagy hangját elnémította a félelem; sindhuḥ—az óceán; śirasi—a fején; arhaṇam—minden kelléket az Úr imádatához; parigṛhya—hozva; rūpī—formát öltve; pāda-aravindam—az Úr lótuszlábát; upagamya—elérve; babhāṣa—mondta; etat—a következőt.
FORDÍTÁS
Az Úr Rāmacandra a tengerpartra érve három napig böjtölt a megszemélyesült óceán érkezésére várva. Az óceán azonban nem jött, ezért az Úr kimutatta dühének kedvtelését, s pusztán azzal, hogy rápillantott az óceánra, félelmet keltett valamennyi benne élő élőlényben, köztük a krokodilokban és a cápákban is. Ekkor a megszemélyesült óceán rettegve az Úr Rāmacandra elé állt, magával hozva minden kelléket az Úr imádatához, s lótuszlábához borulva így szólt: