HU/SB 9.11.24


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


24. VERS

śrī-rājovāca
kathaṁ sa bhagavān rāmo
bhrātṝn vā svayam ātmanaḥ
tasmin vā te ’nvavartanta
prajāḥ paurāś ca īśvare


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-rājā uvāca—Parīkṣit Mahārāja kérdezte; katham—hogyan; saḥ—Ő, az Úr; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; rāmaḥ—az Úr Rāmacandra; bhrātṝn—a fivéreknek (Lakṣmaṇának, Bharatának és Śatrughnának); —akár; svayam—személyesen; ātmanaḥ—személyének kiterjedései; tasmin—az Úrnak; —akár; te—ők (a nép és a fivérek); anvavartanta—viselkedtek; prajāḥ—az összes ott élő; paurāḥ—a polgárok; ca—és; īśvare—a Legfelsőbb Úrnak.


FORDÍTÁS

Parīkṣit Mahārāja megkérdezte Śukadeva Gosvāmītól: Hogyan viselkedett az Úr, s hogyan bánt fivéreivel, akik saját kiterjedései voltak? S hogyan viselkedtek Vele fivérei és Ayodhyā lakói?